A GDP a tavalyi első negyedéves 6,5 százalékos bővülés után idén az első három hónapban 4,4 százalékkal növekedett. A bővülés lassulását a beruházások és a készletfelhalmozás alakulása magyarázza, a háztartások fogyasztása és a külkereskedelmi forgalom - szemben a nemzetközi trenddel - pozitívan befolyásolta a gazdasági növekedés ütemét.
Az öthavi ipari termelés a korábbi évnél visszafogottabban, de a külső piacokhoz mérten még mindig jelentős mértékben, 10 százalékkal növekedett. Jól alakult ugyanakkor az építőipar 10 százalékos teljesítménye, s különösen kedvező a szerződések volumenének első öthavi 23 százalékos emelkedése. A kiskereskedelmi forgalomról rendelkezésre álló első négyhavi adat 6,7 százalékos emelkedést mutat.
A folyó fizetési mérleg első öthavi 475 millió eurós hiánya 37 millióval haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az áru-devizaforgalom 755 millió eurós deficitjét ellensúlyozta a szolgáltatások külkereskedelmében elért 750 milliós aktívum, vagyis a reálgazdaság mérlege egyensúlyban volt - állapítja meg a KSH. Tavalyhoz képest 146 millió euróval romlott a tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlege, ami május végén 670 millió euró passzívummal zárt. A nem adóssággeneráló forrásként beáramló 467 millió euró nagyrészt fedezte a folyó fizetési mérleg hiányát.
Az árak alakulását az első félévben a mezőgazdasági termékek, a forint erősödésének exportárakra gyakorolt hatása, illetve a tavalyinál alacsonyabb kőolajárak határozták meg. A szektorok közül egyedül az iparban volt idén kisebb az áremelkedés, mint az előző évben. A nettó keresetek május végéig 4,4 százalékkal emelkedtek.
(NAPI)
Baka Zoltán