Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány szándéka, hogy minden eszközzel érvényt szerezzen a külföldiekkel szemben 1994 óta fennálló tulajdonszerzési tilalomnak, emellett az az elv vezérli a kabinetet, hogy az eredeti magyar tulajdonosok újra döntési helyzetbe kerülhessenek - jelentette ki Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. A kormány szándéka szerint az érvénytelen szerződésekhez utóbb - a tilalmas időszak elmúlta után - sem fűződhet joghatály, és a zsebszerződések alapján a külföldiek később nem juthatnak hozzá a megszerezni kívánt föld tulajdonjogához.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) három javaslatcsomagot kínál fel a kormánynak. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek a jelenleg hatályos szabályoknál hatékonyabb jogi eszközöket biztosítanak a tulajdonszerzési tilalmat kijátszó szerződések, illetve a zsebszerződések semmisségének megállapításához. Ezért az IM szükségesnek tartja annak kimondását, hogy a haszonélvezeti jog és a használat jogának alapítása során is alkalmazni kell a földtörvény tulajdonszerzésre vonatkozó tiltó rendelkezéseit, tehát az szerezheti meg ezeket a jogokat, aki a tulajdonjogot is megszerezhetné.
A polgári törvénykönyv részleges érvénytelenséget kimondó jelenlegi főszabályát úgy módosítanák, hogy a haszonbérleti korlátozásba ütköző szerződést minden esetben - nem csupán az érvénytelen részre, passzusra vonatkozóan - teljes egészében nyilvánítsák semmissé.
Gyakori eset, hogy a tulajdonos elővásárlási vagy vételi jogot biztosít a tulajdonszerzési tilalom alá eső félnek. E szerződési kikötés a hatályos jog szerint is érvénytelen, ám a kormány javasolja az ilyen kikötést tartalmazó szerződés egészének érvénytelenségét. Kiterjesztenék továbbá az ügyészség perindítási jogát, mert a földtörvény ilyen jogot jelenleg csak a termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződések, illetve szerződési kikötések semmisségének megállapítására irányulóan biztosít. A kiterjesztéstől az remélik, hogy az ügyész a haszonbérleti, valamint a haszonélvezeti jogot biztosító szerződések semmisségének vizsgálata során az esetleges zsebszerződésekig is eljut. Utolsó jogi eszközként a kormány javasolja annak kifejezett kimondását, hogy a tilalom vagy a korlátozás fennállása alatt kötött azon szerződések is semmiseknek minősüljenek, amelyekben a tulajdonszerzést, illetve a szerződés hatályának beálltát a tilalom vagy korlátozás megszűnésének feltételéhez kötötték.
A második csomag javaslataival egyszer és mindenkorra kizárnák, hogy a már megkötött vagy megkötendő zsebszerződések valaha is érvényesíthetővé váljanak és azok alapján a későbbiek során bárki tulajdont szerezhessen. Ezért a módosított földtörvénynek a tulajdonszerzési tilalmak megszűnésének napjával hatályba lépő rendelkezésként elő kell írnia, hogy a termőföld tulajdonjogainak megszerzésére vonatkozó szerződések érvénytelenek a közjegyzői okiratba foglalás nélkül. Erre azért van szükség, mert így hiába írnak utólag dátumot az eredetileg anélkül aláírt szerződésre, az nem felel meg a közokiratokhoz szükséges alakszerűségnek.
A harmadik csomaggal lehetővé tennék, hogy a már megkötött zsebszerződések érvénytelenségéből eredő jogkövetkezmények levonása során a kiszolgáltatott helyzetben lévő eredeti földtulajdonosok képessé váljanak a kapott vételár és annak kamatainak visszafizetésére, az esetleges beruházások megtérítésére és ezáltal ismét tulajdonosi helyzetbe kerülhessenek. A jogszabály azt is lehetővé tenné, hogy a tulajdonos végső soron a Nemzeti Földalap javára ajánlhassa fel a visszakapott földjét, s azt az alap piaci értéken meg is vásárolhassa.
Dávid kiemelte, hogy aki zsebszerződést kötött, az egy polgári jogi jogügylet részese lett, ennek büntetőjogi következménye nincs. Az IM - amely hamarosan országos jogsegélyfórumot nyit - jelenlegi hét ügyfélszolgálati irodájában már most is fogadja az állampolgárokat, akik hamarosan 13 megyei kárrendezési irodában kijelölt szakemberektől is tanácsot kérhetnek, akár anonim módon.
Drávucz Péter
