A kormány mai ülésén foglalkozik - egyéb agrárkérdések mellett - a családi gazdaságok kiemelt támogatásával, ami a lapunk által megkérdezett szakértők szerint minden szempontból megfelel az Európai Unió támogatási gyakorlatának. A kormány elképzelése szerint jövő évtől hatályba léphet a törvény (NAPI Gazdaság, 2001. június 9. szám, 3. oldal). A tervek szerint a családi gazdaságokat vissza nem térítendő szubvencióval, adó- és tb-kedvezményekkel, hitelfelvétel esetén pedig kamattámogatással és garanciavállalással segítené az állam.
Az intézkedések forrásigénye eddigi becslések szerint mintegy 20 milliárd forint lenne, bár konkrét adatot erre vonatkozóan az agrár-, illetve a pénzügyi tárca még tegnap sem tudott közölni.
A pontos számításokhoz mindenekelőtt tudni kellene, hogy hány megtámogatandó gazdaságról van szó, ehhez azonban először tisztázni kell, hogy mit is értenek pontosan családi gazdaságon. Jelenleg ugyanis ilyen jogi kategória nem létezik. Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár a szervezet 43 ezer tagot számlál - csaknem 150 ezer működőképes családi gazdaság van Magyarországon. A KSH az általános mezőgazdasági összeírás során azt állapította meg, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytatók száma 960 ezer, ebbe azonban az agrárgazdálkodást kiegészítő tevékenységként végzők is beletartoznak. Tíz hektárnál nagyobb területet művelő egyéni gazdálkodó 51 ezer van, ebből a 10-50 ezer hektár közöttiek száma 42 ezer, s mintegy 9 ezer a félszáz hektárnál több földdel rendelkezőké. Mivel támogatni a versenyképes gazdálkodókat érdemes, világos, hogy nem mind az 51 ezer gazdálkodó kaphat támogatást. A nem gazdaságosan működő agrárgazdálkodók eddigi támogatásait évi 1250 euró alatt már az EU-ban is termeléstől független fix szubvencióvá, lényegében segéllyé alakítják (NAPI Gazdaság, 2001. június 21. szám, 1-2. oldal).
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) adatai szerint a 2000-ben vizsgált 1346 egyéni vállalkozóból 885-nek a mérleg szerinti eredménye még az 1 millió forintot sem érte el, illetve veszteséges volt - hívta fel lapunk figyelmét Alvincz József, az AKII tudományos osztályvezetője. Hozzátette, hogy a 885 vállalkozás 47 százaléka az 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodók közül került ki. Az 50 hektár alatti gazdaságok 12,3 százaléka érte el vagy haladta meg a 2 millió forintos mérleg szerinti eredményt, míg az 50-100 hektár közöttieknél ez az arány 32,2 százalék, a 100-200 hektárosoknál pedig 50 százalék. Miután elvileg az 50 hektár körüli terület az, amelyen már valóban érdemes növénytermesztést folytatni, ezeknek a gazdaságoknak a megerősítését, illetve a kisebbeknek legalább ekkorára növekedését érdemes tehát támogatni. Ilyen vállalkozásból pedig, mint a fentiekből következik, mintegy 9-10 ezer működik, bár jelentős az elsősorban vegyes - növénytermesztő-állattenyésztő - gazdálkodásuk miatt esetleg megerősíthető 20 hektáros birtokok száma is.
L. L.
