A Kopint szerint folytatódik a gyors gazdasági növekedés

Ebben az évben - ha a tavalyinál lassabb ütemben is - folytatódik a gazdaság 1997-ben megkezdődött gyors növekedése, a bruttó hazai termék (GDP) várhatóan 4,8 százalékkal bővül - jelentette ki a Kopint-Datorg Rt. nyári előrejelzését bemutató sajtótájékoztatón Köves András tudományos vezérigazgató-helyettes. A magyar gazdaság rövid távú kilátásait döntően és azonnal befolyásolja a nyugat-európai konjunktúra - az euróövezet GDP-növekedését mintegy 2 százalékponttal múlja felül a hazai -, ám a szakértők most csak az EU GDP-jére adott várakozásaikat csökkentették 0,4 százalékponttal, 2,3 százalékra. Szerintük ugyanis a belföldi fogyasztásnak a várakozásokat valamivel meghaladó bővülése biztosítja a növekedéshez szükséges impulzust. Az ipari termelésben viszont csak 10 százalékos bővülésre számítanak.
A kutatók szerint a gazdaságpolitika korábbi növekedési célja helyett az infláció csökkentése került előtérbe. Erre utal a sávszélesítés, a devizaliberalizáció és az inflációs célkitűzés rendszerére való áttérés. A monetáris politikai eszközökkel végrehajtott gyors inflációcsökkentésnek viszont komoly ára lehet; Lengyelországban például 1999 óta sikerült ugyan 3 százalékponttal csökkenteni az inflációt, eközben azonban megfeleződött a GDP növekedési üteme, és nőtt a munkanélküliség. A Kopint márciusi 9 százalékos inflációs prognózisát elsősorban az első öt hónap magas, 10,5 százalékos átlagos áremelkedése miatt emelte 9,5 százalékra, decemberre viszont 8 százalék alatti inflációt vár.
A külkereskedelmi deficit korábbi prognózisát a forint felértékelődésének importnövelő hatását figyelembe véve 0,2 milliárddal, 4,8 milliárd euróra emelték a szakértők. Érdekes módon ugyanakkor most 0,4 milliárd euróval kisebb fizetésimérleg-hiányt várnak. Köves ezt azzal indokolta, hogy feltételezésük szerint a központi bank által számolt áruforgalmi mérleghiány továbbra is elmarad a vámstatisztika alapján számítottól. Ennek oka, hogy a vámstatisztika szerint április végéig felhalmozott 1,4 milliárd euró hiánynak mindössze 43 százaléka járt fizetési kötelezettséggel, míg tavaly ilyenkor 49 százalék, az év végén pedig 53 százalék volt ez az arány.
P. B.