Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államháztartás 1999 után 2000-ben is szűkítette a belföldi keresletet - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank jelentése a múlt évről. Az előzetes adatok szerint a közvetlen keresleti hatás a múlt évben a GDP 0,4 százaléka volt. A teljes keresleti hatás - amely a reálkamatok elmozdulásán keresztül megvalósuló közvetett hatást is tartalmazza - elérte a GDP 1,9 százalékát. A vártnál alacsonyabb árszintmérséklődés miatt nem csökkent a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció, így az alacsonyabb kamatszint a reálkamatok csökkenésével járt együtt - állapítja meg a jegybank. A reálkamat-kiadást viszont az államadósság csökkenése is mérsékelte, így az operacionális deficit értéke az 1999-es 4-ről tavaly a GDP 2,1 százalékára mérséklődött.
Az előzetes adatok szerint a múlt évben a GDP-arányosan kifejezett bruttó államadósság értéke 4,2 százalékponttal, 56,7 százalékra csökkent. Ezzel Magyarország teljesíti az ide vonatkozó, legfeljebb 60 százalékos mértéket meghatározó maastrichti kritériumot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általi számbavétel csak kismértékben tér el az unióstól. Ha ennek megfelelően a diszkontkincstárjegy-állományt nem kibocsátáskori, hanem névértéken számoljuk, az is csupán 0,3 százalékkal növeli a bruttó államadósság szintjét.
A kedvező dinamika főként a reálkamat mértékét meghaladó GDP-növekedéssel magyarázható. A csökkenésből az államháztartás GFS típusú elsődleges többlete 1,3 százalékkal járult hozzá az adósságcsökkenéshez. További 0,6 százalékos segítség volt, hogy a forintleértékelés üteme alacsonyabb volt a GDP-deflátornál.
A forint havi leértékelési üteme 2000 során mindössze egyszer, április elsején csökkent - 0,3 százalékra -, az 1999. decemberi bejelentésnek megfelelően. A múlt évben augusztustól kezdve a monetáris politika lépéseit sokkal inkább a belföldi tényezők befolyásolták - elsősorban az inflációs várakozások jelentős emelkedése -, mint az év korábbi szakaszában. Júliustól novemberig ugyanis az infláció minden hónapban meghaladta a piaci elemzők várakozásait. A sorozatos negatív inflációs meglepetések hatására az 1-2 éves inflációs várakozások 1-1,2 százalékponttal emelkedtek. Erre reagálva a jegybank emelte kamatait, miközben a forint leértékelési ütemét változatlanul hagyta, így az előretekintő reálkamat november-decemberre 4 százalék közelébe emelkedett.
A jegybank és a kormány a 2000 második felében lezajlott inflációs sokk kezeléséhez nem használt fel árfolyam-politikai eszközöket, ennek oka az inflációs sokk természete - állapítja meg az MNB. A fogyasztói árindexben először júliusban jelentkező emelkedés hátterében ugyanis elsősorban olyan kínálati oldali hatások álltak, mint a nemzetközi energiaárak emelkedése, az euró gyengülése és egyes - szokásosan volatilis - élelmiszerárak hirtelen növekedése. A nominális árfolyam által legközvetlenebbül befolyásolt áralakulású termékcsoport pedig az iparcikkeké, ezek árai viszont ekkor nem emelkedtek jelentős mértékben.
D. L.
