Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unióba irányuló magyar agrárexport értéke a Gazdasági Minisztérium (GM) adatai szerint - euróban számolva - 2,8 százalékkal növekedett tavaly az előző évhez képest, miközben Magyarország uniós agrárimportja 39,2 százalékkal emelkedett, ennek következtében az egyenlegromlás 90 millió euró volt. Idén az első négy hónapban 18 millió euróval javult az egyenleg, a magyar kivitel 18,4, illetve az uniós import 25 százalékos emelkedése mellett. A kétoldalú forgalom eddigi adataiból már látható, hogy valószínűleg nem jön be a Külügyminisztériumnak (KüM) az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodás egyéves szinten 50-60 millió dolláros kedvező hatására vonatkozó várakozása (NAPI Gazdaság, 2000. április 21., 3. oldal). Szakértők hozzáteszik ehhez, hogy a tavaly július 1-jén hatályba lépett agrárkereskedelmi megállapodás kedvező kvótáit a magyar exportőrök árualaphiány miatt nem tudják kitölteni. Ez a kérdés lapunk kormányzati körökből származó értesülései szerint felvetődik a kormány elé szeptembernél korábban várhatóan nem kerülő - jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt lévő - külkereskedelmi stratégiai kormányhatározat-tervezet kapcsán is.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ugyanis a stratégiai javaslat mezőgazdasági exportról szóló pontja kapcsán úgy véli, hogy magát a kivitelt kell megvizsgálni, ezzel ellentétes viszont a pénzügyi, a gazdasági és a külügyi tárcák álláspontja, utóbbiak inkább az árualap-termelést vennék górcső alá. Van olyan ötlet is, amely szerint külön kereskedelmi stratégiát kellene készíteni a mezőgazdaság számára. Agrárgazdasági szakértők ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a kevés árualap a tőkehiánynak, illetve a mezőgazdasági termékek sokszor nem megfelelő minőségének a következménye.
A társulási bizottság ez év május 15-i ülésén teljes egyetértés volt arról, hogy az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodás további könnyítéseiről tárgyalni kell - cáfolta lapunknak Polacsek János, a KüM osztályvezetője azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a további liberalizációt célzó tárgyalások elakadtak volna, vagy hogy a további könnyítések már idén július 1-jén életbe lépnének. Utóbbira a szakember szerint legkorábban jövő év elejétől lesz lehetőség, egy október végi-november eleji megállapodás esetén.
Magyarország ugyanis egyelőre még az unió értesítését várja a tárgyalás időpontjáról. A megbeszélésen várhatóan szóba kerül az EU álláspontja, s a magyar szakértők is közlik elképzeléseiket.
Ezek között az új kívánságok mellett várhatóan további kvótanövelési és vámcsökkentési javaslatok lesznek, például a sajtra, a szilvára, a gombára és a mézre vonatkozóan.
László Levente
