Az AKII elemzése szerint a tartósított termékek (a fagyasztott és homogenizált árukat nem ideszámolva) 1996 és 2000 között 12-15 százalékban részesültek a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exportból, ami 200-300 millió dollárt értékű kivitelt jelentett. A termékkör importjának értéke 1996 és 1999 között 60-70 millió dollár közötti - a teljes behozatal 6 százaléka körüli - volt. A vizsgált termékkör együttes kivitelét tekintve korábban az EU- és a CEFTA-országok viszonylag állandó piacot jelentettek, az elmúlt két évben azonban az ezekbe, illetve a FÁK-országokba irányuló kivitel jelentősen visszaesett. Az agrárkutatók szerint a FÁK-országok esetében az 1998-as fizetésképtelenség vetette vissza a kivitelt, ugyanakkor egyes termékekkel - például italok, édesipari áruk - összehasonlítva a tartósítóipar valamelyest jobban tartotta évtizedek alatt elért pozícióit. A tavalyi orosz exportban e termékkör aránya már 47,9 százalék volt, szemben az 1996-os 30,8 százalékkal.
A dollárban számolt külkereskedelmi adatokban a dollár erősödése az euróhoz képest némileg torzíthatja az adatok összehasonlíthatóságát, ennek ellenére nyilvánvaló az árak csökkenése több termék esetében is. Különösen jellemző ez azokra az árukra, amelyekből a korábbi évekhez képest kevesebbet visznek ki a magyar exportőrök a FÁK-országokba. Az egyik ilyen a savanyított uborka és apró uborka, ezekből 1997-ben még 26 ezer tonna került Oroszországba csaknem 20 millió dollár értékben, tavaly azonban már csak 15 ezer tonna, 8 millió dollárért. Ezzel ellentétes a konzervált zöldborsó értékesítésének alakulása: kivitelének 90 százaléka jut a szovjet utódállamokba. A múlt évben a térségbe irányuló export általános visszaesése közepette zöldborsó konzervből 30 millió dollárért 55 ezer tonnát adtak el a magyar exportőrök.
L. L.
