Az Európai Unió illetékes bizottsága tavasszal a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása szempontjából több közép-európai országot - köztük Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát is - a BSE III. kockázati kategóriába sorolt, ami azt jelenti, hogy nem zárható ki a betegség jelenléte az országban. A jelentés szerint nem biztos, de valószínű, hogy ezekben az országokban egy vagy több szarvasmarha BSE-fertőzött, s ezekről a betegség átterjedhet más egyedekre.
Magyarország a minősítés ellen diplomáciai úton készült tiltakozni (NAPI Gazdaság, 2001. április 3., 3. oldal), s az illetékesek ma is azt állítják: az ország, illetve szarvasmarha-állománya mentes a BSE-kórtól.
Az annak idején ugyancsak a III. kategóriába sorolt Csehországban már megtalálták az első BSE-fertőzött marhát. Szlovákiában BSE-mentesnek bizonyult a gyanús állat (NAPI Gazdaság, 2001. június 18., 1. oldal), de az eset kapcsán az mindenesetre kiderült, hogy gond nélkül kerülhetett volna beteg állat északi szomszédunkba.
A szlovákiai eset várhatóan nem lesz pozitív - mondta lapunknak Bea József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértője. Véleményét arra alapozza, hogy a gyanús állatot Hollandiából importálták, s csak azon a holland telepen találtak egy beteg egyedet. Nagy-Britanniát kivéve - ahol mintegy 180 ezer BSE-esetet regisztráltak - több megbetegedés sehol nem fordult még elő állattartó telepen - érvelt a szakember. Ha a szlovákiai állat mégis betegnek bizonyulna, Magyarország ugyanazokat a védelmi intézkedéseket alkalmazná, mint Csehországgal szemben.
A NAPI Gazdaság információi szerint az illetékesek vészforgatókönyvvel és a szűrés szigorításával készülnek arra az esetre, ha a kór Magyarországon is felbukkanna. Az FVM azt tervezi, hogy a betegség megállapítására alkalmas prionteszt jelenlegi szúrópróbaszerű elvégzését minden 30 hónapnál idősebb, levágott szarvasmarhára kiterjeszti. Tudomásunk szerint a Magyarországon évente érintett 130 ezer állat esetében akár 3,5 milliárd forint költségű általános vizsgálat bevezetése már csak technikai okok miatt késik (NAPI Gazdaság, 2001. június 5., 7. oldal).
A vizsgálat költségei ugyanis eltörpülnek ahhoz a kárhoz képest, ami a betegség magyarországi felbukkanásakor - már egyetlen beteg állat esetén is - érné az ágazatot. Minden ország megtiltaná a Magyarországról származó élőmarha- és marhahúsbevitelt, ami a már eddig is visszaesett bel- és külpiaci kereslethez járulva súlyosan visszavetné a marhahús-kereskedelmet. Szarvasmarha tőkehúsból jelenleg évi 5-6 ezer tonna az export, ennyi kétségtelenül az országban rekedne esetleges korlátozás esetén - mondta lapunknak Menczel Lászlóné, a nagy húsfeldolgozó, exportőr cégeket tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára. A szakember tájékoztatása szerint a szövetség tagvállalatai mindent megtettek azért, hogy megfeleljenek az élelmiszer-higiéniai követelményeknek. Betartják a gerincoszlop egyben történő kiemelésére vonatkozó szabályokat, a melléktermékeket pedig - jelentős többletköltséggel - a megsemmisítésért felelős ATEV Rt.-nek adják át.
A többletköltségek nagyságát egyelőre nem összegezték. A hisztéria okozta belföldi forgalomcsökkenést 20 százalékra teszi a szövetség, de arra is figyelmeztet, hogy ugyanebben az időszakban visszaesett a sertéshús forgalma is. A marhafelvásárlás az első negyedévben 20 százalékkal, 17,6 ezerre csökkent a múlt év azonos időszakában mért 22 ezerről. A szövetség adatai szerint - élő állatok nélkül - a marhahúskivitel a tavalyi első három hónapi 1700 tonna után idén az első negyedévben csak 900 tonna volt, s közben a csontos hús tonnánkénti átlagára 2 ezer dollárról 1,7 ezer dollárra esett.
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) adatai szerint a magyar élőmarha- és marhahúsexport értéke - tenyészállatok nélkül - tavaly az előző évhez képest 7,5 millió dollárral, 58 millió dollárra nőtt, idén az első negyedévben mindössze 3 millió dollár volt, egyhatoda a múlt évi azonos időszak 18 millió dolláros értékének.
L. L.
