A Kopint-Datorg felmérése szerint idén a feldolgozóipari vállalkozások többsége a tavalyinál nagyobb volumenű beruházást tervez, igaz, valamivel több mint negyedrészük csökkentené invesztícióinak volumenét. Mindez azt igazolja, hogy a beruházások idén is hozzájárulhatnak a GDP növekedéséhez, miként tették azt az elmúlt két negyedévben. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a magyar gazdaság nem reagál olyan élesen a világ és Európa gazdaságának lassulására, mint attól sokan félnek.
Az átlagosnál nagyobb arányban tervezik beruházásaik növelését az építőanyag-ipari, a vegyipari és az élelmiszer-ipari cégek. A beruházást nem tervezők aránya a könnyűiparban a legmagasabb. A beruházások tavalyihoz hasonló növekedését jelzi az is, hogy az egy évvel korábbi felméréshez hasonló arányban jeleznek a vállalkozások folyamatban lévő és ebben az évben megvalósítani tervezett beruházást. A cégek 70 százaléka jelzett már megkezdett, 79 százaléka pedig még idén megvalósítandó fejlesztést - tavaly ez az arány rendre 67, illetve 82 százalék volt. A folyamatban lévő invesztíciók megoszlása a költségek szerint hasonló a tavalyihoz, ebben azonban a Kopint szerint az áremelkedésnek és a költségeket befolyásoló más tényezőknek is szerepe van. A legtöbb cég folyamatban lévő beruházásainak értéke egyébként 25 millió forint alatt van, de jelentős a 100 millió feletti beruházást futtató vállalkozások aránya is.
A beruházó vállalkozások gyakorlatilag mindegyike megvalósít gépberuházást, 60 százalékuk pedig építésit is. Az invesztáló cégek harmada termelési célú épületbe fektet, 86 százaléka gépeket, berendezéseket, erőgépeket vásárol. Továbbra is sokan terveznek informatikai, számítástechnikai fejlesztést. A műszaki célt tekintve a korszerűsítést sokkal többen tartják szem előtt, mint a kapacitások bővítését, a termékkorszerűsítés pedig veszített fontosságából. A gazdasági tényezők szerint vizsgálva a vállalkozások a beruházások indokaként leggyakrabban a termelési költségek csökkentését említik, majd a piacok megtartása, illetve bővítése, valamint új piacok szerzése a további indokok.
A finanszírozás szempontjából a cégek a tavalyinál némiképp rosszabbnak ítélik saját helyzetüket, a beruházásra fordítható források tekintetében ugyanakkor árnyalatnyival javult a helyzet. Enyhén emelkedett a források növekedéséről beszámoló vállalkozások aránya és csökken a forráshiányt, illetve a kisebb forrást jelzők aránya. A finanszírozás forrásai között továbbra is a saját forrásokat említik leggyakrabban, a külföldi finanszírozás aránya kifejezetten alacsony, nőtt viszont a belföldi bankhitel és a támogatások súlya. A vállalkozások túlnyomó része (90 százaléka) a rendelkezésére álló szabadon felhasználható tőkéjéből költ beruházásra.
(NAPI)
