Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország uniós integrációját követően egészen új törvényre lesz szükség az élelmiszerekkel kapcsolatban, ugyanakkor a mostani módosítást is a közelgő EU-csatlakozás indokolja - hangoztatta az élelmiszertörvény módosításának múlt héten lezárult parlamenti vitájában Kékkői Zoltán, az agrártárca politikai államtitkára. A törvényt az Országgyűlés várhatóan a héten módosítja.
A változtatásra azért van szükség, mert a magyar élelmiszerjog harmonizációjának első - és legnagyobb - része, a közösségi joganyag átvétele az élelmiszertörvény-miniszteri rendeletek-Magyar Élelmiszerkönyv rendszerében megtörtént. Nem valósult meg azonban a harmonizáció második része, a közösségi gyakorlattal ellentétes eljárások - az élelmiszerek piacra jutását megelőző engedélyezési, bejelentési, kötelező vizsgáltatási rendszer - felszámolása.
A kormány törvénymódosítási javaslata szerint a különleges táplálkozási igényeknek megfelelő élelmiszert és az új élelmiszert kizárólag engedéllyel lehetne előállítani és forgalomba hozni. Előbbiekhez az Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (OÉTI) adná az engedélyt, utóbbiakhoz - az intézet egyetértésével - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
Ezek az élelmiszerek az EU előírásai szerint is engedélykötelesek, az előállítás mellett azonban elő kellene írni forgalombahozataluk engedélyeztetését is, amit nemcsak a hazai gyártóktól, hanem az importőröktől is meg kellene követelni. Ez a hazai előállítóknak azonos versenyhelyzetet, a fogyasztóknak pedig azonos védelmet biztosítana, ugyanakkor nem róna újabb terhet az importőrökre, mivel az importélelmiszerek előzetes vizsgáltatása eddig is kötelező volt.
A javaslat szerint továbbá a közfogyasztásra szánt élelmiszer - a vendéglátás kivételével - kizárólag akkor lenne előállítható, ha gyártmánylapját az előállító előzetesen elkészíti. Ez alól a kötelezettség alól az agrár-, az egészségügyi és a gazdasági miniszter együttesen, jogszabályban tehetne kivételt.
Erre a módosításra azért lenne szükség, mert a Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozott termékek - 70-80 százalékban - már korábban kikerültek a gyártmánylapot érintő kötelező hatósági jóváhagyás alól, s mivel az importélelmiszerek előzetes vizsgáltatása megszűnik, semmi nem indokolja az eljárás fenntartását a hazai termékeknél. A gyártmánylap-készítési kötelezettség így az előállító számára továbbra is fennmaradna, de hatóság általi jóváhagyása, nyilvántartásba vételi kötelezettsége megszűnne.
A három miniszter határozná meg az ionizáló energiával kezelhető, illetve az ilyen módon kezelten forgalmazható élelmiszerek körét és a kezelés feltételeit is. A módosított jogszabály rendelkezne még a hatósági monitoring vizsgálat esetleges költségeiről is.
L. L.
