BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A Zöld Szalag előnyben részesítené a belföldieket a földvásárláskor

A politikai és gazdasági erők összefogása szükséges a Zöld Szalag mozgalom által javasolt intézkedések megvalósításához - áll a szervezet programjában, amely szerint a költségvetés idén 100 milliárd forinttal „tartozik” a mezőgazdaságnak az agrárgazdaság.

2001. június 15. péntek, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A pénzügyi és agrárszakemberek által zöld szalag jelképpel alapított - magát függetlennek valló - mozgalom célja az volt, hogy a 2002-ben hatalomra kerülő kormány asztalára kész és széles körben elfogadott agrárprogramot tegyen (NAPI Gazdaság, 2001. január 12. szám, 3. oldal). A munka során március elejére elkészült egy vitaanyag, s az ehhez érkezett véleményeket is figyelembe véve mostanra kész lett maga a program is. A készítői emlékeztetnek arra, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény szerint a mezőgazdaság felzárkóztatására szánt költségvetési támogatásnak a GDP növekedésével arányosan kell bővülnie. Az elmúlt évek és a jelen időszak gazdasági növekedése pedig a programírók szerint olyan mértékű, hogy a törvény által biztosított források elegendőek lennének az ötleteik sikeres végrehajtásához. Hangsúlyozzák azonban, hogy a mezőgazdaság a kétéves költségvetésben sem kapta meg maradéktalanul a jogszabály szerinti forrásokat, s csak ebben az évben a vonatkozó törvényből adódó „tartozás” 100 milliárd forintra tehető. Egyúttal remélik, hogy ezt az új költségvetés 2002-től kiegyenlíti.
A mozgalom továbbra is kitart vitaanyagában már rögzített álláspontja mellett, miszerint a jelenlegi földtulajdon-szerkezet mellett nincs reális esély tartósan versenyképes mezőgazdaság megteremtésére. A program szerint ezért a mintegy kétmillió - gazdálkodást nem folytató - kisparcellás földtulajdonos számára lehetővé kell tenni a termőföld szabad forgalmazását, illetve a még állami tulajdonban lévő - döntően magántársaságok által bérelt - földeket privatizálni kell, utóbbiakat nyilvános vagyonértékelés után a jelenlegi bérlőknek ajánlva fel megvételre (NAPI Gazdaság, 2001. március 3. szám, 3. oldal). Emellett a magyar állampolgárságú, mezőgazdasági tevékenységből élő, szakirányú végzettséggel rendelkező vevőket egy kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú hitelkonstrukciónak kellene segítenie a földvásárlásban. Ezt az ötletet a közigazgatásban dolgozó szakemberek nem vetik egyértelműen el, sőt érdeklődésünkre hangsúlyozták, hogy az EU-val a napokban történt, földügyet érintő megegyezés részletes szabályait még ki kell dolgozni.
Javasol továbbá a program egyebek mellett külön törvényt az agrárüzem kritériumaira és működési feltételeire, kibontakozási programot az árutermelő családi gazdaságok EU-csatlakozásra való felkészítésére, valamint szorgalmazza a TÉSZ-ek alapítását és egy nemzeti programot is a mezőgazdasági kisvállalkozók érdekében, utóbbi kapcsán nagyon jó ötletnek tűnik a részmunkaidős családi farmgazdaság „intézménye”. Ezeken túlmenően a jelenlegi hivatalos kormányelképzelésekhez képest a nagyüzemeket is előtérbe helyező támogatáspolitikai és piacszabályozási elképzelések vannak még a programban, amely foglalkozik a vidékfejlesztés kérdéseivel is.
L. L.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet