Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az inflációs célkitűzés rendszerére tér át a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be Járai Zsigmond MNB-elnök a jegybanktanács keddi ülését követően. A jegybank e rendszer keretében hat negyedévre előre tűz ki maga elé inflációs célt. Az első célkitűzés 2002 decemberére vonatkozik, amikor is a jegybank 4,5 százalékos inflációt látna szívesen.
Az első ciklusban közbülső célként Járai 2001 decemberére 7 százalékos inflációt adott meg. A célkitűzésből elméletileg levezethető minden egyes negyedév várható inflációja, és a jegybank ígérete szerint minden alkalommal közbelép a rendelkezésére álló eszközökkel, amikor az infláció plusz-mínusz 1 százaléknál nagyobb értékben tér el az ilyen módon adódó negyedéves értékektől.
Ez alól Járai megfogalmazása szerint természetesen lehet kivétel, ha az adott negyedévi infláció extrém hatások következtében áll elő és monetáris politikai eszközökkel nem befolyásolható okokra vezethető vissza. Az MNB az inflációs célt a kormánnyal egyetértésben tűzi ki, aminek az a jelentősége, hogy a célt ilyen módon magáévá teszi a kormány is, és ez biztosítja az összhangot a fiskális és a monetáris politika között.
Az elnök szerint a 2 éves költségvetés már megfelel az inflációs célkitűzéshez kapcsolódó fiskális pályának. Járai úgy fogalmazott, hogy az MNB minden évben a forint néhány százalékos felértékelődésére számít, de nem gondolja, hogy 2004 előtt a forint a sáv szélébe ütközne. Ha ilyen előfordul, az MNB azt is meg fogja oldani - mondta Járai, aki úgy véli, hogy a csúszó leértékelés e téren az MNB rendelkezésére álló eszköz. Járai világossá tette, hogy az inflációs pályát egy árfolyamprognózis alapján kalkulálják, és - miután az inflációra legerősebben az árfolyam hat -, a jegybank kész beavatkozni, ha az árfolyam érdemben eltér az MNB prognózisában jelzettől.
A célkitűzések rendszere úgy működik majd, hogy az MNB negyedévente inflációs jelentést készít, amelyben beszámol az elmúlt időszak eredményeiről és kitűzi az új 18 hónapos célt. Az elnök úgy látja, hogy Magyarországnak 2004 márciusa és 2005 márciusa között kell teljesítenie a maastrichti kritériumok között szereplő inflációs feltételt, és véleménye szerint ez a 2002. végi 4,5 százalékos fogyasztói árindexszel elérhető. A jegybankelnök szerint nem helyes az az út - amelyet néhány csatlakozó ország választott magának -, hogy a kritikus és az Európai Unió által figyelt egy évben mesterségesen leszorították az inflációt. Ez ugyanis akkor a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezetett, ezt Magyarország mindenképpen megpróbálja elkerülni folyamatos és fenntartható inflációcsökkentéssel.
Megvalósíthatóak a jegybank idén decemberre, illetve jövő év végére adott inflációs célkitűzései - vélekedtek egybehangzóan a lapunk által megkeresett makroelemzők. A szakértők szerint a decemberre kitűzött 7 százalékos 12 havi inflációs cél különösebb probléma nélkül elérhető, a 2002 decemberére deklarált 4,5 százalék pedig bár ambiciózus, de szintén nem lehetetlen. Az infláció jövő év végéig 4,5 százalékra csökkenéséhez a forint további erősödésére lesz szükség - vélekedett Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő szakértője. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője úgy véli, hogy az inflációs célkitűzéssel a piaci várakozások befolyásolása és ezen keresztül a monetáris politika hatékonyabbá tétele az MNB célja. Az inflációs célkitűzéssel párhuzamosan a jegybanknak feltehetően lesz egy nem deklarált, belső árfolyamcélja is - vélekedett Nagy.
M. D.-K. P. P.
