Az előzetes adatok szerint 2001 első négy hónapjában a kivitel 2850 milliárd forintot, a behozatal 3220 milliárd forintot tett ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb jelentéséből. Az előző év azonos időszakához képest - folyó áron számolva - az export és az import egyaránt 26 százalékkal növekedett. Az áruforgalmi mérleg hiánya 370 milliárd forint volt, 75 milliárd forinttal több, mint az egy évvel korábbi érték. A kereskedelmi mérleg romlása továbbra is a világpiaci árak alakulására vezethető vissza - mondta Balás Péter külügyi helyettes államtitkár. Véleménye szerint a gáz világpiaci árának alakulása az év hátralévő részében is befolyásolja a magyar áruforgalmi mérleget.
Euróban számítva a kivitel 10,7, a behozatal 12,1 milliárd értékű volt, a forgalom így mindkét irányban 22 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1,4 milliárd euró volt. Az export- és az importárak egyformán - 16 százalékkal - növekedtek, így a cserearány csupán 0,4 százalékkal romlott. Az export bővülését továbbra is az ipari termékek arányának növekedése eredményezte, több mint 23 százalékkal, 1,9 millió euróval nőtt e termékcsoport kivitele. Az ipari termékek exporton belüli aránya 1 százalékponttal, 93 százalékra nőtt.
A nemzetgazdasági átlagnál ugyan 1 százalékponttal mérsékeltebben bővült a fejlett országokba irányuló kivitel, de a többlet 78-80 százaléka ebben az országcsoportban keletkezett. A behozatal sem érte el az átlagot, az egyenleg tovább javulva mintegy 340 millió eurót tett ki.
Az export háromnegyed része továbbra is az Európai Unió (EU) országaiba irányul, de 1997 óta megváltozott a kivitel struktúrája - tette hozzá Balás. A legjelentősebb kereskedelmi partner, Németország részaránya a magyar exportból négy évvel ezelőtt még 54 százalék körül volt, ez 2001 áprilisára 37 százalékra csökkent. Ausztria részaránya 16 százalékról 11 százalékra mérséklődött. Az elmúlt években ugyanakkor dinamikusan növekedett az Ibériai félsziget országaiba, a Benelux államokba, Franciaországba, Nagy-Britanniába és Írországba irányuló magyar kivitel. Az EU tagállamaiból behozatalunk dinamikája az átlagnál mintegy 4,5 százalékponttal alacsonyabb, az egyenleg 1,2 milliárd euró volt idén az első négy hónapban.
A közép- és kelet-európai országokba irányuló export növekedési üteme az átlagot 6 százalékponttal meghaladó volt. A CEFTA országok kivitelen belüli részaránya 1 százalékponttal, az eddigi legmagasabb szintre, 9 százalékra nőtt. Az importnak a kivitel növekedésével csaknem azonos bővülése következtében az egyenleg 9 millió euróval romlott, így 553 millió euró passzívumot mutatott.
D. E. L.
