Az egy hónappal korábbi 9,44 százalékról 9,21 százalékra csökkent az idei éves átlagos inflációra vonatkozó piaci konszenzus, a megkérdezett elemzők decemberben 7,49 százalékos egy évre visszatekintő indexemelkedést várnak, ami 63 bázispontos csökkenésnek felel meg az áprilisi előrejelzéshez képest - áll a Reuters jelentésében. Az inflációs prognózisok lefelé módosítása az árfolyamsáv május eleji kiszélesítése után bekövetkezett forintfelértékelődéssel magyarázható - állítja a Reuters.
Az elemzői várakozásoknak ellentmond az Ecostat TOP-100 konjunktúraindexe. A megkérdezett nagyvállalatok inflációs prognózisa romlott és áremelési szándékaik sem sejtetnek semmi jót. A cégek 86 százaléka 10 százalékos idei inflációval számol, és ennél is nagyobbat vár 14 százalékuk.
A felmérésre válaszolók körében egy hónap alatt duplájára emelkedett azon cégek száma, amelyek 10 százaléknál nagyobb áremelést terveznek. Amíg a nagyvállalatok inflációs kilátásai romlottak, addig a kis- és középvállalkozások inflációs kilátásai stagnáltak vagy javultak, 65 százalékuk 10 százalék alatti inflációt vár. Áremelést 62 százalékuk egyáltalán nem tervez és további 23 százalékuk sem akar 5 százaléknál nagyobbat srófolni az árakon.
A piac által várt fogyasztói árindex árfolyamhatásokra visszavezetett csökkenését visszafogja az energia- és élelmiszerárak kedvezőtlen alakulása, miközben inflációgerjesztő hatással bír az euró dollárral szembeni jelentős értékvesztése is - fejtette ki Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője a Reuters felmérésével kapcsolatosan. Elemzők szerint a sávszélesítés generálta dezinfláció csak a második félévben indul meg, a Reuters májusi inflációs konszenzusa 10,46 százalék, miközben a jövő évi átlagos inflációra vonatkozó becslés 31 bázisponttal, 6,68 százalékra esett az egy hónappal ezelőtti felméréshez képest.
A Reuters felmérése szerint a forint árfolyama az év végén 3-10 százalékkal lesz a paritás fölött, az átlagos prognózis 7,52 százalék. A jövő év végén tovább folytatódik a magyar fizetőeszköz felértékelődése, a piaci konszenzus szerint a forint 2002 decemberében a paritásnál 8,84 százalékkal magasabb kurzuson forog majd.
A forint erősödése nem érinti drámai módon a GDP növekedési ütemét és a folyó fizetési mérleget - összegezhető az elemzők véleménye. A piac szerint idén 4,84 százalékos gazdasági növekedés mellett 2,4 milliárd dolláros folyó hiánnyal zárul az év, ami gyakorlatilag megegyezik az áprilisi véleménnyel. Jövőre 4,92 százalékos GDP-bővülés és 2,72 milliárd eurós deficit várható.
A Reuters felmérése szerint az államháztartás idén 455 milliárd forintos, jövőre pedig 472 milliárd forintos hiánnyal zár majd, vagyis az elemzők mind a két évre leszállították előrejelzéseiket.
K. P. P.
