A kormány érvényes prognózisa szerint ez évben a gazdasági növekedés mértéke mintegy 5 százalékos lesz, stabil marad a külső és a belső egyensúly, az infláció üteme 8-9 százalékra mérséklődik - áll a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb gyorsjelentésében. A gazdaság növekedése a várt dinamikával folytatódik. Elsősorban az ipari és az építőipari termelés emelkedése utal arra, hogy a kínálat képes lépést tartani a kereslet bővülésével.
A hivatalos előrejelzés az egyensúlyi jellemzők tekintetében azzal számol, hogy a gyors gazdasági növekedés mellett a folyó fizetési mérleg hiányának a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya némileg nő, az államháztartási deficit aránya azonban mérséklődik a tavalyihoz képest. Jó esély van arra, hogy idén is folytatódik a gyors, egyensúlyőrző gazdasági növekedés.
Jóllehet az államháztartás első négyhavi hiánya jóval kisebb az előzetesen vártnál, az év egészében a deficit változatlanul az előirányzottnak megfelelően, a GDP 3,4 százaléka körül valószínűsíthető.
Az év hátralévő részében ugyanis többletkiadásokra is számítani kell, például a nyugdíjemelés szükséges korrekciójával, a köztisztviselői törvény többletráfordításaival, a magasabb infláció miatt növekvő kamatkiadásokkal összefüggésben.
A prognózis a beruházások jelentős gyorsulásával számol. E tendenciát valószínűsíti a termelésbővülés struktúrája, a lakásépítés és a Széchenyi terv programjai iránti nagy érdeklődés, a vállalkozók hitelállományának folytatódó bővülése (különösen a forinthitelek dinamikus növekedése következtében).
A forint árfolyamának erősödése alapján az év egészére valószínűsíthető, hogy áralapon számítva az elmúlt évekre jellemzőnél magasabb lesz a reálfelértékelődés, a fajlagos munkaköltség alapon számított versenyképesség pedig - az eddigi javulással, illetve a tavalyi szinten maradással szemben - feltehetőleg romlik. A versenyképesség alakulására gyakorolt átmeneti kedvezőtlen hatást azonban ellensúlyozza a várhatóan jelentős dezinfláció, ami hosszabb távon már a versenyképesség tartós javulását alapozza meg.
Az infláció a statisztikai összefüggések alapján (a tavaly második félévi magas bázis miatt) az év közepétől mérséklődik. Az árfolyamsáv szélesítése, az erősödő forint, az energiaárak normalizálódása, valamint a mezőgazdasági termelői árak növekedési ütemének csökkenése azt valószínűsíti, hogy az éves átlagos infláció 8-9 százalék, a decemberi tizenkét havi pedig 6,5-7 százalék lesz a PM szerint.
(NAPI)
