Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A MOSZ-nak két javaslata van a szövetkezeti külső üzletrész-tulajdonosok gondjának megoldására - közölte tegnap Nagy Tamás, a szervezet elnöke sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint. Az egyik szerint a szövetkezetek érdemi állami segítséggel - figyelemmel az üzletrészek valódi értékére is - tegyenek vételi ajánlatot a külső üzletrész-tulajdonosoknak, az állami támogatás mértéke a piaci ár és a névérték közötti összeg lenne. Nagy szerint az állam kimondhatja, hogy ha a szövetkezet vállalja: meghatározott minimumáron és mindenkire vonatkozóan meghatározott időn belül vételi ajánlatot tesz - vagy a tulajdonosok eladási ajánlatát elfogadja -, akkor a meghatározott minimumár erejéig a szövetkezetnek az agrártámogatási keretek terhére 80-90 százalékos támogatást biztosít.
A MOSZ a második - számítása szerint 80 milliárd forintba kerülő - javaslatot támogatja inkább. E szerint az állam minden üzletrész-tulajdonosnak tegyen vételi ajánlatot üzletrészének megvásárlására a névérték 100 százalékán, de legfeljebb az eredeti szerzési áron. Azoknak a tulajdonosoknak, akik nem akarják eladni üzletrészüket, elővásárlási joguk lehetne az állam által megvásárolt adott szövetkezeti üzletrészekre. Az állam a szövetkezeti tagok konzorciuma, illetve a szövetkezet részére egyszerűsített módon meghatározott „kvázi”-piaci áron, de legfeljebb a tényleges vételi áron tehetne eladási ajánlatot. Az üzletrész kvázi-piaci árát a szövetkezet jegyzett tőkéjének és adósságállományának arányszámával számított nettó érték adná. Ez esetben az állam legfeljebb 10 százalékos saját erő kikötése mellett tízéves kamatmentes részletfizetést biztosítana a vételár megfizetéséhez.
(NAPI)
