A pénzügyminiszter tegnap az Országgyűlés szociális bizottsága előtt elmondta, hogy a nyugdíjreform célja elsősorban a felosztó-kirovó rendszer megreformálása. A tárca alapvetően kétféle elképzelést javasol a kormánynak a tájékoztatás szerint 1-2 héten belül elkészülő koncepcióban. A német modellben - amely tisztán a felosztó-kirovó rendszer elemeit hordozza magában - a járulékbefizetés mértéke határozza meg, hogy mennyi pont gyűjthető össze a nyugdíjba vonulás idejére. A másik javaslat szerint úgynevezett névleges (korábban virtuális) egyéni számlára kerülnek a befizetések. Utóbbi már ötvözi magában a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszerek elemeit. Varga Mihály szerint az ellátások színvonalát mindkét esetben a befizetett járulékok, vagyis a gazdaság teljesítménye határozza meg.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy számítások készülnek egy minimális járuléktömeg megállapítására is, amit a befizetőnek mindenképpen el kell érnie ahhoz, hogy nyugdíjba vonulhasson. Az új rendszer mindazonáltal a jelenleginél jóval nagyobb rugalmasságot biztosítana a nyugdíjkorhatár tekintetében. Varga konkrét számok közlése nélkül úgy vázolta fel ezt a szisztémát, mint amelyben bizonyos idősávon belül nyugdíjba lehet vonulni, ám arányosan kevesebb járandósághoz jutna a jogosult.
A pénzügyi tárca foglalkozott a gyermekek számától függő nyugdíjmegállapítással is, ami akár a pontrendszer részeként is bevezethető. A koncepció tartalmaz továbbá javaslatokat a nyugdíj melletti kiegészítő jövedelemszerzésre is, ami a PM szakértői szerint elsősorban adópolitikai kérdés. E téma kapcsán elhangzott, hogy a nyugdíjas korcentrum jelenleg a férfiak esetében 59, a nőknél 56, míg a rokkantaknál 46 év. A PM egy felmérés eredményei alapján úgy számol, hogy a nyugdíjba vonulás átlagos életkora 2-3 évvel csökkenhet az átalakított nyugdíjrendszer hatására. A reform első látható jeleinek idején, 20-30 év múlva az öregedő népesség miatt viszont már a korcentrum növekedésével számolnak.
A PM szerint külön kell választani egymástól az öregségi és a szociális ellátásokat, s utóbbiakat például külön alapban lehetne kezelni. A jövőben valószínűleg bővülnek a járulékfizetés jogcímei a szociális (rokkantsági), illetve a baleseti célú befizetésekkel. A PM illetékese lapunknak elmondta, hogy minden bizonnyal nem a járulékok emelésével teremtenek forrást ezekre a célokra, hanem a jelenlegi mértéken belül allokálnak.
B. Z.
Baka Zoltán