Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Tiszát 2000 februárjában ért cián- és nehézfémszennyezés magyarországi hatásairól eddig készített ökológiai és rehabilitációs felmérések után, a Környezettudományi Központ (KTK) a World Wide Fund for Nature (WWF) felkérésére a gazdasági és szociális károkról készített jelentést. A most megjelent mintegy ötvenoldalas angol nyelvű tanulmány a gazdasági kár összegét 3,5-4,6 milliárd forintban állapítja meg, ami megegyezik a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal eddigi becsült összegével. A kormánybiztosság a gazdaságot ért kárt beleszámította az ausztrál-román Aurul cégtől követelt mintegy 29 milliárd forintos kártérítési összegbe, mely tartalmazza még a helyreállítási költségeket és az élővilágot ért károkat. A gazdasági kár megállapításánál a kutatók figyelembe vették az azonnal felmerülő kárelhárítási költségeket, a halászatot, horgászatot és a turizmust ért károkat, valamint a Tisza arculatának helyreállítása érdekében végzett marketingtevékenység költségeit is - mondta el Éri Vilma, a KTK ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatóján. A legnagyobb bevételkiesést a turizmus szenvedte el, a folyó felső szakaszán a turisták száma 90 százalékkal, a Tisza-tó mentén pedig 30 százalékkal csökkent. A tó vonzáskörzetében vásárolt ingatlanok száma és értéke is a felére esett vissza 1999-hez képest. A felmérés adatai szerint a turizmussal foglalkozó vállalkozások az elmúlt évben felélték tartalékaikat, az újabb szennyezés kockázata miatt nem jutnak banki hitelekhez, s a megyei területfejlesztési alap is felére csökkentette a támogatásait. A gazdasági kár összegét a későbbiekben tovább növeli a turisztikai fejlesztések elmaradása miatti bevételkiesés, a halállomány utódgenerációjának kiesése, valamint a tiszai kormánybiztosság felállításának és működtetéseinek költsége.
D. E. L.
