A világ energiaszükséglete a következő húsz évben 50 százalékkal emelkedik, s így a jelenlegi 10 milliárd tonna olajnak megfelelő felhasználás 2020-ra 15 milliárd tonnára bővül - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján az Energia Világtanács (World Energy Council) Magyarországon tartózkodó főtitkára, Gerald Doucet. A kanadai szakember szerint a Kaliforniában nemrégiben bekövetkezett energiatermelési és -elosztási válság a rossz szabályozás, illetve az elégtelen fejlesztések következménye, ez azonban nem szabad hogy elriasszon más kormányokat a piaci deregulációtól. Ugyanakkor figyelmeztetett: egyetlen kormány sem mondhatja azt, hogy nem következhet be a kaliforniaihoz hasonló eset, hiszen például a részleges liberalizáció (amilyen az amerikai szövetségi államban történt) súlyos gondokhoz vezethet.
Doucet kijelentette - utalva a magyarországi helyzetre is -, hogy a kormányoknak az energiatermelés költségeihez kell igazítaniuk az árakat. Ugyanakkor Magyarország nem függetlenítheti magát a világpiaci tendenciáktól, így súlyosan érintheti az itthoni piaci szereplőket, ha például Németország lemond az atomenergia felhasználásáról (jelenleg a német energiaszükséglet 38 százalékát állítják elő atomerőművek). Doucet szerint ez megháromszorozhatja, sőt megnégyszerezheti a hagyományos energiahordozók árát.
Az atomerőművekre a főtitkár szerint továbbra is szükség van azokban az országokban, ahol már működnek ilyen létesítmények. Paks esetében megemlítette Doucet, hogy ez az erőmű nem a csernobili technológiával épült, ezért indokolt élettartamának meghosszabbítása.
Az ásványi eredetű energiahordozók részaránya a főtitkár becslése szerint húsz év múlva még mindig 72 százalékos lesz az energiatermelésben, elsősorban a földgáz és a szén felhasználása miatt. (Az olajszármazékokat a közlekedésben hasznosítják majd.) A szén esetében új technológiák, környezetkímélőbb megoldások várhatók, és a hatékonyságnöveléssel 25-30 százalékos megtakarítás lenne elérhető 2020-ra a teljes energiaszektorban - fejtegette Doucet.
Az alternatív energiaforrások közül a szél- és napenergia hasznosítása nem oldja meg a főtitkár szerint a következő két évtizedben a világ energiaszükségletét. E termelési módok kiegészíthetik, de nem pótolhatják a hagyományos eljárásokat - tette hozzá.
Kérdésünkre Doucet elmondta, egyelőre nem látja esélyét annak, hogy a fissziós (maghasadással működő) atomerőműveket a fúziós technológia váltsa fel. A hidrogént alkalmazó fúziós létesítmények szerinte legkorábban a század közepén, 2050 táján játszhatnak majd szerepet az energiatermelésben.
Sz. I. M.
Szegő Miklós Iván