Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly 16,8 százalékkal javult az ipar termelékenysége, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó kibocsátás. Ezzel a termelékenység bővülése 6,9 százalékponttal volt magasabb, mint 1999-ben, vagyis az exportorientált gazdasági növekedés bázisát jelentő ipari szektor helyzete tovább javult. A hatékonyságnövekedés idén az első két hónapban is magas, 12, 9 százalék volt.
Az ipari termelékenységnövekedés megugrása mögött a feldolgozóipari és a bányászati ágazatok 7 százalékpont körüli hatékonyságjavulása rejlik. A bányászatban a folytatódó racionalizáció miatt ugyan nemcsak a foglalkoztatotti létszám, de a bruttó termelés is csökkent, ennek mértéke azonban kevésbé volt jelentős. A hatékonyságjavulás itt részben a kevésbé termelékeny üzemek bezárásának átlagjavító hatásából származik. A feldolgozóiparban viszont növekvő foglalkoztatottság mellett javult a termelékenység, ami arra utal, hogy a korábban is működő és a termelést újonnan megkezdő vállalatok is hatékony berendezéseket állítottak üzembe.
A feldolgozóiparon belül a gépipar termelékenységnövekedése 2 százalékponttal visszaesett, de még így is 25 százalék volt tavaly. A termelékenységnövekedés mellett a foglalkoztatotti létszám 9, 5 százalékos bővülése is hozzájárult a termelés közel 38 százalékos emelkedéséhez. Feltehetően az alkalmazotti létszám jelentős bővülése hatására volt a bruttó keresetek bővülése továbbra is kiemelkedő. Az élelmiszer és dohány-, a textil és bőr-, valamint a vegyiparban foglalkoztatottak száma tovább csökkent, vagyis tovább nőtt a gépipar szerepe a foglalkoztatásban. Mindezek a folyamatok 2001. január-februárban is folytatódtak.
A termelékenység bérnövekedést meghaladó bővülése tavaly az egység-bérköltség, vagyis a termékegységre jutó bérköltség csökkenését hozta magával, ami a magas termelői árindexszel együtt nagyon alacsony reál-egységbérköltséget eredményezett. Az ipar egészében 11,8 százalékkal, a feldolgozóiparban 12,3 százalékkal esett az egységnyi termelésre jutó reálbér. A vegyiparban 24,6 százalékkal lett outputonként olcsóbb a felhasznált munkaerő. A relatív olcsó felhasznált munka ilyen jelentős növekedése tehát részben tényleg a magas termelékenységnövekedéshez képest visszafogottabb béremeléseknek tudható be. A munka relatív árának 12 százalékos csökkenésében azonban már a nem bérjellegű vállalati költségek - így például az üzemanyagár - gyors emelkedése is jelentkezik.
Pálvölgyi Balázs
