Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Információink szerint a PM egy olyan kisvállalkozói tőkejuttatási programot készít elő, amelynek keretében a vállalkozás a hitel igénybevételével egyidejűleg tőkejuttatást kap és így válik hitelképessé. A kkv-k tőkeszegénysége hitelhez jutásukat is nagymértékben korlátozza. Az elképzelések szerint a tőkejuttatás és a hitel együttesen tenné lehetővé az egyébként piaci perspektívával rendelkező, gazdaságosan működő kisvállalkozások fejlesztési igényeinek megvalósítását. A tőkejuttató társaság létrehozásáról már döntött a PM, a szaktárca mellett kulcsszerepe lenne a Hitelgarancia Rt.-nek, valamint az előkészítő munka során már 5-6 kereskedelmi bank is jelezte részvételi szándékát - mondta el lapunknak Schifner Marianna, a tárca vállalkozási és szabályozási főosztályvezetője.
Az állam és a bankok közös - 50-50 százalékos - részvételével várhatóan 2001 végére megalakul a tőkejuttató társaság, mely cégenként legfeljebb 15 millió forint összegű tőkét juttatna az innovatív, gyors növekedésre képes kisvállalkozások körében. Ezzel a társaság kisebbségi tulajdont szerez a kisvállalkozásban, valamint vállalja, hogy üzletrészére, részvényére meghatározott áron vételi jogot biztosít a kisvállalkozás többi tulajdonosának, másnak pedig 3 évig nem idegeníti el a tulajdonrészét. A társaság a tőkéhez jutócég irányításában nem, de az ellenőrzésben részt venne.
A pénzintézetek nemcak szakmai ismereteikkel, hanem pénzügyi hozzájárulással is részt vehetnek a tőkejuttató társaság létrehozásában, melynek induló tőkéje 1-2 milliárd forint lenne, amit az állam fokozatosan 5-10 milliárd forint közötti összegig emelne - tette hozzá a főosztályvezető. A PM számításai szerint két év alatt mintegy 500 kisvállalkozás fejlődése segíthető elő a társaságon keresztül történő hitel- és tőkejuttatással.
Magyarországon jelenleg mintegy 800 ezer működő társas és egyéni vállalkozás működik, melyek 99,9 százaléka kis- és közepes méretű. A Széchenyi terv vállalkozás erősítő programjára pályázó vállalkozások a beruházásaik megvalósítására elsősorban vissza nem térítendő támogatás formájában nyerhetnek támogatást, tehát tőkejuttatást. Emellett a Regionális Fejlesztési Holding társaságai is foglalkoznak tőkepótló jellegű, tőkejuttató programokkal, ezek azonban inkább a közepes méretű vállalkozásoknak tudnak segíteni.
A Magyar Innovációs Szövetség szervezésében a minap rendezett vállalkozásfejlesztési fórumon elhangzott, hogy a nagyszámú magyar kkv-k ma még nem töltenek be kielégítő szerepet a kutatás-fejlesztésben, innovációs aktivitásuk alacsony. Éppen ezért mindennél fontosabb a kedvező szabályozási környezet, a kisvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése és tőkehelyzetének javítása . Ennek érdekében eddig főleg az adózás egyszerűsítésében és az adminisztráció csökkentésében történtek módosítások, 2001-től például új vállalkozói kedvezmények léptek életbe. A társasági adóban lényeges változás, hogy a kutatás-fejlesztés ösztönzésének érdekében az e jogcímen keletkező költségeknél a korábbi 20 helyett 100 százalékos kedvezményt lehet érvényesíteni mind a társas vállalkozásoknak, mind az egyéni vállalkozóknak. A kisvállalkozások és az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók számára új kedvezmény a beruházási adóalap-kedvezmény, valamint a beruházáshoz felvett hitel után fizetett kamathoz kapcsolódó kedvezmény.
D. E. L.
