A gazdasági kabinet által megvitatott gazdasági programot a csatlakozásra legesélyesebb hat tagjelölttől kérte az EU. A program feltételezi, hogy a magyar exporttörekvések nem ütköznek a világpiaci változásokba, s az ország külgazdasági kapcsolataiban meghatározó EU növekedése a tervezett mértékű lesz, inflációja mérséklődik s az euró erősödik.
A kabinet szerint középtávon a korábban tervezettnél lassabban mérséklődik az infláció: 2004-re 5-6 százalékra szorítható le. A monetáris politika célja az infláció tartós csökkentése és az árstabilitás. A következő három évben 4-6 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kabinet.
A program szerint az államháztartás hiánya a GDP 2,5, míg az államháztartás adóssága a GDP 50 százaléka alá csökken. Varga Mihály pénzügyminiszter a kabinet ülése után elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya ebben az időszakban 2 milliárd euró körül alakulhat. A gazdaságpolitikai vezetők egyetértettek abban, hogy Magyarország 5-7 éven belül az európai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) tagja lehet.
A kormány céljai közt szerepel, hogy a termelékenység növekedése mellett folytatódjon a bérek közeledése az EU bérszínvonalához. A munkahelyek számának növelése és minőségének javítása érdekében adókedvezményeket kapnak a munkáltatók, továbbá adó-, járulék- és adminisztrációs terheik csökkentésére is számíthatnak. Elősegítenék az önfoglalkoztatást, a részmunkaidős, határozott idejű foglalkoztatást, valamint az alkalmi és a távmunka vállalását.
A felzárkózáshoz szükséges beruházások a vállalkozói szektorban a következő években is elérhetik a GDP 14-16 százalékát. A lakásprogram végrehajtása során a jövedelemarányos támogatási módok erősítése a cél. A program szerint felgyorsul az egészségügyi reform és kiteljesedik a nyugdíjrendszer átalakítása.
Valószínűleg módosítani kell az adószabályokat, amennyiben a kormány a legújabb elképzelések szerint változtatja meg a nyugdíjrendszert - mondta a pénzügyi tárca vezetője. A tervek szerint ugyanis vagy eltörölnék a nyugdíjkorhatárt, vagy a jelenleginél alacsonyabb életkorban szabnák meg a nyugdíjba lépés idejét, s a nyugdíjrendszerből kiemelnék a szociális elemeket. A pénzügyminiszter szerint ezeket az ellátásokat a jövőben az adórendszeren keresztül kellene biztosítani. Varga úgy látja, hogy az elsődleges szempont az egyéni járulékfizetés, az öngondoskodás erősítése, a korhatár másodlagos kérdés. A most folyó vizsgálatoknak többek között arra kell választ találniuk, hogy szükség lesz-e a jövőben a nyugdíjminimum (amihez jelenleg több ellátás is kapcsolódik), illetve a járulékplafon megállapítására. A reform optimális esetben 2003-tól léphet életbe.
B. Z.
