Ahogy a januári adóbevételek megismerésekor nem mertük azt állítani, hogy az idén biztosan jelentős többletbevételei keletkeznek a központi költségvetésnek, úgy a februári számok fényében immár kijelenthető: különösebb makrogazdasági fordulat nélkül 2001-ben is lesz mit aprítani a levesbe. A januári bevételekben a szokásosnál nagyobb volt az előző évi bevételekből áthozott egyszeri hatás, ez tetten érhető volt az áfában és az importbefizetésekben is. Januárban az elemzők nagyobb esélyt adtak annak, hogy átlagosan 8,3 százalékos inflációs prognózisuknál alacsonyabb lesz az éves átlagos fogyasztói árindex, a később megismert januári inflációs adatok után viszont inkább fölfelé módosították prognózisukat. A januári számok megismerésekor még jelentős bizonytalanságot okozott a gyenge harmadik negyedéves GDP adat, az azóta ismertté vált negyedik negyedévi viszont azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés lassul ugyan, de nem számottevően. A februári adatokból mindezek fényében az derül ki, hogy legalább 100 milliárd forint többletbevételt oszt majd szét az idén a kabinet.
Információnk szerint pusztán az szja-ból és az áfából az időarányosnál 50 milliárd forinttal több folyt be február végéig. Az áfa februárig 20 milliárd forinttal haladta meg az időarányost. Ezen belül az előző havi áfa-bevétel 65 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, és 213 százalékkal a két évvel ezelőttit. A rendkívül jónak számító februári bevétel elérésében az import mellett nyilván közrejátszott a szokásosnál melegebb időjárás is. A rendszerint gyenge februári áfa- és fogyasztásiadó-bevételeket a Pénzügyminisztérium szakértői általában azzal magyarázzák, hogy az üzemanyag-forgalom a rosszabb közlekedési viszonyok miatt visszaesik az évnek ebben az időszakában.
Jelentősen bővülnek az szja-bevételek is, amelyekből az időarányosnál 30 milliárd forinttal nagyobb összeg folyt be az államháztartásba az első két hónapban. E mögött jórészt a keresetek decemberi megugrása áll, hiszen decemberben az év végi jutalmakkal és egyszeri kifizetésekkel kiegészített keresetek 35 százalékkal haladták meg az első 11 hónapra jellemző havi szintet. Emellett a keresetek idei növekedése először a februári bérkifizetésekben jelenik meg, ami szintén növeli az szja-bevételeket. Az idén ezt a hatást erősíti, hogy a kormány 40 ezer forintra emelte a minimálbért.
Az időarányostól ugyan elmaradnak a társasági adóbevételek, ám az adózás rendje miatt – a decemberi feltöltéssel – ettől még teljesülhetnek ezek az előirányzatok. A gazdálkodó szervezetek társasági adójából jóval mérsékeltebb volt a februári bevétel januárhoz képest. Lendületesen, az első két hónapra vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a társadalombiztosításhoz kapcsolódó befizetések is.
Varga Mihály a kormány legutóbbi ülését követően elismerte, hogy a költségvetés az első két hónapban kedvezőbben zárt a tervezettnél. A többletbevételek felhasználásról azonban úgy nyilatkozott, hogy arról nem időszerű beszélni. Bathó Ferenc, a PM költségvetési főcsoportjának vezetője legutóbbi sajtótájékoztatóján ugyanakkor sejteni engedte, hogy a többletbevételeket az idén is elosztja a kabinet. Bathó a többletbevételek sorsát firtató kérdésekre úgy fogalmazott, hogy a költségvetés egyenlege törvényben meghatározott mértékű lesz.
A többletforrásokra máris több tárca bejelentkezett. A kormány elsőként az egészségügy igényeit elégítené ki, de sorban áll az oktatásügy, a VPOP, és forrást kell teremteni a köztisztviselői életpályaprogram végrehajtására is.
B. Z.–M. D.
