Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság - kilenc elemző megkérdezésével készült - negyedik negyedéves bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó konszenzusa 4,13 százalék. A prognózisok rendkívül széles skálán, 3,5 és 4,7 százalék között mozogtak, de a szélsőértékek nélküli átlag érdemben nem tér el a teljestől. A tavalyi év egészére 5 és 5,3 százalék közötti növekedést valószínűsítettek a szakértők, a többség 5,2-5,3 százalékos bővülésre számít, ami 5,23 százalékos átlagot eredményezett. A magyar gazdaság növekedési üteme a harmadik negyedévben 4,5 százalékos volt, a január és március, illetve az április és június közötti időszakok alatt pedig 6,6, illetve 5,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék.
A felhasználási oldalról számolt GDP-t nagy részben a háztartások végső fogyasztásának, illetve a beruházásokat is tartalmazó bruttó állóeszköz-felhalmozásnak az alakulása határozza meg. Január és szeptember között a háztartások fogyasztása 3,3 és 3,5 százalék körüli negyedéves bővülést mutatott, az év utolsó három hónapjára vonatkozó elemzői konszenzus pedig 3,82 százalék. A háztartások fogyasztási kiadásait és a természetbeni társadalmi juttatásokat tartalmazó komponensre a szakértők 3,2 és 5,3 százalék közötti növekedési prognózisokat adtak.
A beruházások, illetve a bruttó állóeszköz-felhalmozás negyedik negyedéves alakulásával kapcsolatban egymástól jelentősen eltérő értékeket adtak az elemzők. A legoptimistább szakértő 8 százalékra tette a bővülés ütemét, miközben volt, aki szerint 3,2 százaléknál nem lesz nagyobb a növekedés. A beruházási prognózisok szóródása mögött az a dilemma áll, hogy a második félév importadatai mögött beruházási avagy fogyasztási javak behozatala húzódik-e meg. A prognózisok átlaga 5,64 százalék lett. A harmadik negyedévben 2,2 százalékos volt a növekedési ráta, szemben az első három hónap 7, illetve az április és június közötti időszak 5,5 százalékával. Ha a negyedik negyedév beruházási adata - amelyet ezúttal a KSH nem a GDP-növekedés publikálása előtt, hanem azzal egy időben ad közre - a dinamika gyorsulásáról számol be, az részben magyarázatot ad az import tavaly év végi megugrására is. Ebben az esetben feltételezhető, hogy a makrogazdasági szempontból kedvezőbb szcenárió következett be, azaz nem fogyasztási cikkek, hanem beruházási javak behozatala rontotta a külkereskedelmi mérleget (NAPI Gazdaság, 2001. február 26., 1-3. oldal).
K. P. P.
