Korábban a múlt hét végére ígérték a Pénzügyminisztériumban az autópálya-beruházások finanszírozási tervének elkészítését, most azonban arról tájékoztatták lapunkat, hogy erre legalább még egy hetet várni kell. A finanszírozás szerkezetéről a Széchenyi tervben az szerepel, hogy a 2007-ig megvalósuló fejlesztési program forrásainak 29 százalékát a beruházásért felelős Nemzeti Autópálya Rt.-ben történő állami tőkeemelésből állják. További 26 százalékot tesz ki a forint- és devizahitel, a forint- és devizakötvények pedig a források 45 százalékát fedeznék. A Széchenyi terv szerint 2000 és 2002 között megépül az M3-as Füzesabony-Polgár közötti szakasza és a Polgárt elkerülő út, a szekszárdi Duna-híd a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi úttal, s befejeződik az M7-es felújítása és továbbépítése.
A tervben ezekre a beruházásokra idén 114 milliárd forint, jövőre pedig 102,8 milliárd forintot rendeltek, az összegek megosztását nem tartalmazza a terv. A Széchenyi terv első változatához képest - amely csupán az előbbi építkezéseket vázolta fel 2002-ig -, némi módosítás történt az utóbbi időben. Az új változat szerint a korábban későbbi kezdéssel tervezett beruházás indul el 2000-2002 között.
Az országos közúthálózat fejlesztésének távlati, 30 éves terve azzal számol, hogy Magyarországon 2030-ra az országhatárig kiépülnek az Európai Unió kiemelt közlekedési folyosóihoz, valamint a környező országok nemzetközi úthálózataihoz csatlakozó útszakaszok. 2030-ra a hagyományosan sugaras szerkezetű úthálózat gyűrűs és átszelő irányú kapcsolatokat biztosító úthálózattá alakul, továbbá megépülnek a főúthálózat hiányzó elemei és a szükséges elkerülő szakaszok is. A távlati terv szerint 2030-ban a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat hossza 3700 kilométer, ebből 2000 kilométer lesz az autópálya. Ezzel Magyarország a motorizációban és a közúthálózat fejlettségében 2030-ra elérheti az unióra jellemző ellátottsági szintet.
D. J.
