Az idén várhatóan 4,3 százalékkal nő a magyar GDP, és a csökkenő növekedési ütem miatt a kormányzat feltehetően nem vállalja az árfolyamrendszer megváltoztatásának kockázatát.
A forint várható nominális felértékelődésén keresztül ugyanis tovább mérsékelheti a GDP bővülését - írja a Deutsche Bank Research (DBR) ma megjelent tanulmányában. Jürgen Conrad, a DBR Kelet-Európáért felelős elemzője meglehetősen drámainak nevezte a lépést, amelyet a választások előtt vélhetően nem vállal a politikai vezetés - már csak azért sem, mert egy felértékelődés elsősorban a kormány által deklaráltan preferált kis és középvállalatokat érintené érzékenyen.
Így a Deutsche Bank szerint immár a korábbinál jóval kisebb, de még nem jelentéktelen az árfolyamrendszer idei reformjának esélye: még az év első felében sor kerülhet rá. Ha most nem történik meg, később már csak a 2002. májusi választások után várható ez az árfolyam-politikai lépés - mondta a NAPI Gazdaságnak Hencsey Natália, a DBR elemzője.
A DBR megítélésével szemben a Morgan Stanley elemzői szerint egyáltalán nem biztos, hogy a forint lebegési sávjának szélesítése felértékelődéshez vezet. Ez ellen hat, hogy Nyugat-Európa és az USA gazdasági növekedésének lassulásával szerintük a külföldi tőkebeáramlás visszaesésére lehet számítani.
A devizakínálat relatív visszaeséséhez vezet a folyó fizetési mérleg várható romlása is. A választások előtt várhatóan a politikai bizonytalanság is nő. Ráadásul a sávszélesítéssel az árfolyam esésével kapcsolatos kockázat is megnő.
A forint felértékelődésének bizonytalanságából levezetett Morgen Stanley-álláspont hasonló a forint felértékelődéséből kiinduló DBR-állásponthoz: elképzelhető, hogy a kormányzat 2002 májusa utánra halasztja a forint lebegtetésének bevezetését.
Pálvölgyi Balázs
