Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Információink szerint a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is jócskán meghaladták a tervezett összeget a helyiadó-bevételek. Az Országgyűlés által elfogadott 175 milliárd forint előirányzatnál 47 milliárd forinttal nagyobb lett az ilyen jogcímen befolyt összeg. A bevételeket alulbecsülték a kormánynál optimistább helyhatóságok is, amelyek a helyi költségvetések összesítése alapján 205 milliárdot vártak.
A teljes bevétel 60 százaléka a második félévben folyt be. A helyiadó-bevételek reálértéken 2,5 százalékkal bővültek a múlt évben. E bevételek aránya mind nagyobb az önkormányzatok gazdálkodásában: tavaly az összes bevételen belül az 1999-es 13,3 százalékról 14,1 százalékra emelkedett.
A jelek szerint megtört az iparűzési adó korábbi évekre jellemző növekedési üteme. A két évvel ezelőtti 38 százalék után 2000-ben 10 százalékkal nőtt az ebből származó bevétel (a szintén az árbevételre kivetett, de más bázison működő társasági adó növekménye 9,81 százalék volt az előző évben). A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy 2000-re már mindegyik település kivetette az iparűzési adót, ahol érdemes volt. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a 3177 önkormányzat 94 százaléka rótt ki ilyen adót, s ez a kör már valószínűleg nem bővül. Az összesítésből nem derül ki, de a bevételeket befolyásolja, hogy a cégek milyen kedvezményekkel élhettek az adott évben. Tavaly például már a teljes anyagköltséget leírhatták adóalapjukból, igaz, az adómérték felső határa 2 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 1,7 százalékról. Elképzelhető, hogy a települések mégsem a maximális adókulcsot vetették ki, bár a forráshiányra hivatkozó előrejelzések ezt valószínűsítették.
A külön elbánások mindazonáltal nem sokáig élnek, a Pénzügyminisztériumban ugyanis hamarosan elkészül egy törvénymódosítás, amely szűkítené a helyhatóságok lehetőségeit e téren. Ez azonban nem jelenti a helyiadó-bevételek elsorvasztását, sőt a Belügyminisztériumban készülő fejlesztési terv szerint az önkormányzatok bevételein belül emelni kell azok arányát. Ezzel párhuzamosan pedig mérsékelnék a központi elvonások mértékét.
Információink szerint az önkormányzati alrendszer tavaly a privatizációs bevételekkel együtt 23 milliárd forint szufficittel zárt, ami megegyezik az egy évvel korábbi mérleggel. A magánosítás nélkül számolt egyenleg egyelőre nem ismert, de az előrejelzések szerint jobb lesz mind az előirányzott 8 milliárdos deficitnél, mind az év közben prognosztizált nullszaldónál. Két évvel ezelőtt az önkormányzatok 1,1 milliárdos szufficitet értek el, köszönhetően a vártnál nagyobb helyi adóbevételeknek és az elmaradó beruházások miatt mérséklődő kiadásoknak.
Baka Zoltán
