Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piaci várakozásoknak megfelelő, 10,1 százalékos decemberi infláció után januárra 9,74 százalékos fogyasztói árindexet várnak a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők. A prognózisok 9,5 és 9,9 százalék között mozogtak, a legtöbben 9,8 százalékos drágulást valószínűsítettek az év első hónapjára. A havi indexre vonatkozó elemzői konszenzus 1,15 százalék, a többség a kosár 1,2 százalékos drágulásával számol.
Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő Rt. elemzője szerint a januári indexet elsősorban a szolgáltatások és az élelmiszerek, ezen belül is a tejtermékek áremelkedése tolja feljebb, míg a központi árintézkedések és az üzemanyagárak ezúttal enyhítik az inflációs nyomást.
Az élelmiszerek drágulása havi szinten akár 2,5 százalékos is lehet, ami meghaladná az utóbbi két évben regisztrált értékeket - tette hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője, aki a ruházati cikkek szezonális olcsóbbodására is felhívta a figyelmet. Januárban az adóteher növekedése miatt a szeszes italok és dohányáruk termékcsoportja is felfelé nyomta az árindexet - fejtette ki Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője.
Decemberben az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek drágulása volt a legdinamikusabb, e termékek esetében novemberhez képest 0,7 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH. Az élelmiszerek csaknem 25 százalékos kosárbeli súllyal rendelkező csoportja ekkor a teljes havi inflációnak több mint felét „vállalta magára”. A szolgáltatások, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek havi inflációs rátája 0,3 százalék volt, az egyéb cikkek, üzemanyagok árucsoportba tartozó termékek kosara pedig 0,2 százalékkal lett olcsóbb, főként a járműüzemanyagok árának 2,6 százalékos esése miatt. A szeszes italok és a dohányáruk ára nem emelkedett 2000 utolsó hónapjában.
Az infláció első negyedéves trendjével kapcsolatban egymással ellentétes véleményeket fogalmaztak meg a megkérdezett szakértők. Török mellett Detrekői is a ráta mérséklődését valószínűsítette februárra és márciusra, míg Nagy úgy véli, hogy a negyedév végére újra két számjegyű lehet a 12 havi index.
Az energia- és élelmiszerárak kiszűrésével számított maginfláció decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,7 százalék volt, 1999 utolsó hónapjához képest pedig 8,9 százalékos alapdrágulást jegyzett fel a KSH. Az élelmiszerek áremelkedésének negatív, illetve az üzemanyagok olcsóbbodásának pozitív hatásától megtisztított mutató elsősorban a szolgáltatások drágulása miatt januárban akár 10 százalékos is lehet - mondta el lapunknak Nagy.
Kolozsi Pál
