Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bejöttek azok a piaci várakozások, amelyek szerint a jegybank a múlt heti gyakorlatának megfelelően csupán annyi ajánlatot fogad el a három hónapos kötvények e heti aukcióján, amennyi éppen kifut. A jegybank tegnap a 145,53 milliárd forint értékű ajánlatból mindössze 24,96 milliárd forintnyit elégített ki, 11,42 százalékos átlaghozam mellett. A múlt héten 6 bázisponttal magasabb átlagos hozamszinten keltek el a papírok, az ajánlatok 5 százalékának elfogadása mellett. A minimális elfogadott hozam most 11,35, a maximális 11,45 százalék volt.
A piaci szereplők némi meglepetéssel fogadták a hírt és csak találgatni tudták, hogy miért kínált fel 200 milliárd forintnyi papírt a jegybank, ha csupán a kifutó mennyiség erejéig kívánt a kötvényekből értékesíteni. Úgy tűnik, az MNB nem kamatcélokat követ, hanem a forgalomban levő pénz mennyiségét kívánja befolyásolni, amire azonban a jegybank a magyarhoz hasonló nyílt és gyakorlatilag fix árfolyamrendszerű országokban kevés hatást tud gyakorolni - fejtette ki lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője, aki szerint a három hónapos kötvény kezdi elveszteni irányadó jellegét. Zsoldos István, a Concorde Rt. szakértője úgy véli, nincs különösebb jelentősége a tegnapi aukció eredményének, elképzelhető ugyanis, hogy az elfogadott ajánlatok alacsony szintje mögött technikai magyarázat rejlik. Bár a beadott ajánlatok struktúráját nem ismerhetjük, lehet, hogy a jegybank csupán az átlagos kamatszintet kívánta tartani, így a túl magas hozamon beadott ajánlatokat nem fogadhatta el - tette hozzá Zsoldos. Több elemző szerint nem lenne meglepő, ha az MNB az új jegybankelnök kinevezéséig már nem kívánna aktívan beavatkozni a piaci folyamatokba.
A forintforrások után képzett forinttartalékra fizetett kamatláb a jelenlegi 5,75 százalékról évi 3,50 százalékra, a devizaforrások után képzett forinttartalékra fizetett kamatláb pedig a jelenlegi 6,25 százalékról évi 4 százalékra mérséklődik január 31-étől - közölte tegnap az MNB. A jegybank korábban bejelentette, hogy február elsejétől a jelenlegi 11 százalékról 7 százalékra csökkenti a kereskedelmi bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát. A tegnapi döntésnek köszönhetően a tartalékolás költsége - azaz a piacon realizálható és a tartalékolás miatt ténylegesen elérhető hozam közötti különbség - kisebb mértékben csökken, mint ha csupán a tartalékrátát mérsékelné a jegybank.
K. P. P.
