Magyarországon a lakások fajlagos értéke településtípusonként és országrészenként is jelentősen különbözik. Hagyományosan a fővárosban található lakások drágábbak az ország más részein találhatóknál, a különbség azonban az utóbbi években tovább emelkedett - derül ki a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) háztartásmonitor vizsgálatából. A kutatás adatai szerint a budapesti lakások nem jobb minőségük, hanem pusztán földrajzi elhelyezkedésük miatt kerülnek többe. A lakásminőség csupán másodlagos magyarázó változó az árban. Alapvető aránytalanság figyelhető meg a háztartások és a lakások viszonyában. A háztartások létszámának emelkedésével az egy főre jutó alapterület folyamatosan csökken. Amíg az egyedülállókra 60 négyzetméter jut fejenként, addig a hat- vagy több fős családoknál alig 14 négyzetméter.
A magyarországi lakáspiac számára alapvető fontosságú a lakást vásárolni akarók pénzügyi helyzete, valamint a kínált lakások árszintje. A kereslet oldalán mintegy 410 ezer olyan háztartást említ a Tárki-felmérés, amely nemcsak szeretne lakást vásárolni, de ehhez megfelelő pénzügyi lehetőséggel - önerő és hitelképesség - is bírnak. A kínálati oldalon azokat vették számba, akik számára pénzügyi helyzetükhöz képest túlságosan nagy megterhelést jelent a mostani lakásuk fenntartása. Ezt a réteget a felmérés országosan mintegy 560 ezer háztartásra becsüli.
A Tárki felmérése szerint a megkérdezettek által megjelölt árak mellett - egymás közötti tranzakciókat feltételezve - a kínált lakások 69 százaléka cserélhet gazdát. Az adatok szerint a fővárosban és a megyeszékhelyeken a kereslet jóval meghaladja a kínálatot, ezért e városokban az árak további növekedése valószínű. A többi településen viszont a kínálat nagyobb, a községekben például a 254 ezerre tehető eladásra kínált lakással szemben csupán 44 ezer lakás körüli a kereslet nagysága.
Magyarországon alacsony a lakásmobilitás, csupán évi 110-120 ezerre tehető a lakásváltoztatások száma, ebből 94 ezer körüli a lakáscsre, a többi újonnan épített lakás. A kutatók becslése szerint ilyen mobilitás mellett a háztartásoknak mintegy 170 milliárd forint hitelfelvételre van szükségük, ennyivel haladja meg ugyanis a saját lakások értéke a tranzakciók nagyságát. A hiteligény 42 százaléka Budapesten jelentkezik - vélik a Tárki kutatói.
D. L.
