Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem lehet kiigazodni a 2000. és a 2001. évi költségvetés tényleges adatain és irányszámain, s nem törvényes a kormány december 21-én kelt 233. számú határozata, amellyel 75 milliárd forint 2000-ben keletkezett költségvetési bevételt 2001-re csoportosított át. Ilyen vádak érték a tavalyi költségvetésről beszámoló Bathó Ferenc főcsoportfőnököt a PM tegnapi sajtótájékoztatóján. Bathó nem kívánt érdemben válaszolni a törvényességet firtató kérdésekre - mondván, ez politikai ügy -, de arra hivatkozott, a kompenzáció jár a nyugdíjasoknak. Akár törvényes a tranzakció, akár nem, a kétéves költségvetés első évének várható fiskális folyamatai már az első hónapban áttekinthetetlenné váltak. A 75 milliárd forintos átcsoportosításra a kormány tervei szerint az Országgyűlés 2001 szeptemberében, a 2000-es költségvetés zárszámadásakor bólint rá, csakhogy a tervek szerint a pénzt addigra rég elkölti a kabinet és az ÁPV Rt. Az előbbi bér- és nyugdíjkorrekcióra akar kifizetni 40 milliárdot, az utóbbi összesen 35 milliárddal fel akarja tőkésíteni a Reorg Rt.-t és az MVM Rt.-t.
Ezzel még nem is ér véget a 2001-re áttolt bevételek sora. A decemberi áfabevételi adatok azt valószínűsítik, hogy a PM 40-50 milliárd forintot áttolt 2001-re. Nem költségvetési tétel, de a makrogazdasági pályát befolyásoló 2001-es kiadást tesz lehetővé, hogy az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. a 2000-es bevételek terhére összesen 96,5 milliárd forintot kapott, és ennek legalább felét várhatóan csak 2001-ben használja fel. Tovább növeli az idei kiadásokat és rontja a tavalyi mérleget az a 20 milliárd forint, ami a lakástámogatásokból megmaradt, és ugyancsak 2001-ben költik el. Ezek a tételek - mint az táblázatunk utolsó két sorának hiányadataiból is kitűnik - 180-190 milliárd forinttal rontották 2000-et, és ugyanilyen mértékű költségvetésen felüli többletköltekezésre adnak lehetőséget 2001-ben.
Az adatok még nem tartalmazzák a helyi önkormányzatok költségvetéseinek egyenlegét. Ezen a soron 8 milliárd forintos hiányt irányzott elő a tavalyi költségvetés, de az első félévről szóló beszámolók 30 milliárd forint szufficitet mutattak. Ha a kabinet ezzel az összeggel nem akarja szépíteni a tavalyi mérleget - és miért akarná, így se rossz -, akkor változatlan államháztartási hiány mellett a zárszámadásban még egy kicsit költekezhet. (Ilyenkor szokták konszolidálni a MÁV-ot.)
Az elemzők tavaly nekik tetsző gazdaságpolitikai akaratot véltek fölfedezni abban, hogy a kormány módszeresen összekuszálta a központi költségvetés, az államháztartás és az államháztartáson kívüli kvázi-fiskális centrumok közötti szálakat. 2001-re megváltozott a helyzet, az elemzők, akik tavaly hallgatólagosan tudomásul vették a rejtett fiskális megszorítást, egyre nagyobb vehemenciával óvnak az idei túlköltekezéstől. Az utóbbi időben több elemző is értekezett arról, hogy a 2001-es effektív államháztartási hiány, vagyis az az összeg, amivel a költségvetés megpúpozza az aggregált keresletet, 200 milliárd forinttal - azaz a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékával - magasabb lesz a vártnál, és ez rontani fogja a fizetési mérleget.
M. D.
A PM arra hivatkozik, hogy a többletbevételek a vártnál magasabb infláció és gazdasági növekedés következményei. E hasábokon 1999. november 5-én - elfogadva a PM prognózisait - 4,5 százalékos GDP-növekedéssel és 5,8 százalékos GDP-deflátorral számolva 130 milliárd forintos várható többletbevételt mutattunk ki 2000-re. A számítás kizárólag az addig megismert adatokon alapult, a PM volt az, aki semmibe vette a már ismert nominális GDP-t.
