Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Végső stádiumba érkeztek a tárgyalásások a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. és az egyebek mellett az M3-as beruházásánál is érdekelt Magyar Autópályaépítő Konzorcium (MAK) között az M7-es sztráda felújításával kapcsolatos egyes munkálatok megkezdéséről. Értesüléseink szerint a napokban aláírják azokat a szerződéseket, amelyek a sztráda melletti vízelvezetési munkálatok megkezdéséről, az autópályát érintő hidak felülvizsgálatáról, a Budapest-Székesfehérvár közötti terelősáv, valamint az autópályát elválasztó szalagkorlát építéséről szólnak. Ezek a munkálatok előreláthatóan január végén megkezdődnek. A szalagkorlátot azért kell kialakítani, mert a Balaton Budapest irányban haladva megépülő terelősáv olyan közel kerül a Budapesttől a Balaton felé tartó sávhoz, ami indokolttá teszi az M0-s úton is meglévő korlát megépítését. A terelősáv elkészülte után és a leállósávval együtt a Balaton-Budapest irányban összesen négy sáv áll majd az autósok rendelkezésére, ami lehetővé teszi a forgalom átterelését, míg a másik oldalon folynak a rekonstrukciós munkák. Az M7-esen már tavaly megkezdődtek a rekonstrukciós munkák, körülbelül 200 millió forintból elkészültek a terelőutak, az átjárók.
Megtudtuk, hogy szintén folynak a tárgyalások az NA Rt. és a MAK között az M7-es teljes rekonstrukciójának megkezdéséről - ami magába foglalja a Budapest-Balaton közötti sávok felújítását is - és a pálya Zamárdiig történő meghosszabbításáról. Előreláthatóan ezek a fejlesztések is elkezdődnek márciusban. A Széchenyi terv szerint idén 114, jövőre pedig 102,8 milliárd forintot fordítanak a gyorsforgalmi úthálózat építésére. Ebből az M3-as Füzesabony-Polgár szakaszának építésén túl a szekszárdi Duna-hidat és a hozzá kapcsolódó útépítést, illetve az M7-es felújítását és folytatását finanszírozzák. A beruházások finanszírozása a korábbi terveknek megfelelően hármas pillérre épül. A kétéves költségvetésben a rendkívüli kormányzati kiadások között idén 35,2 milliárd, jövőre pedig 36 milliárd forint jut a gyorsforgalmi úthálózatra a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek juttatandó tőketámogatás címén. Úgy tudjuk, a források között a legnagyobb hányadot az NA Rt. által - állami garancia mellett - felveendő hitel képviseli (NAPI Gazdaság 2001. január 4., 3. oldal).
D. J.
