Információink szerint az év utolsó hónapjában nem történtek lényeges változások a tb-alapok gazdálkodásában, így az éves hiány összege valószínűleg megegyezik a pénzügyi tárca által hetekkel ezelőtt prognosztizált 80 milliárd forinttal. A végleges számokat még módosíthatja ugyan, hogy egyelőre csak december első feléről állnak rendelkezésre a Magyar Államkincstár pénzforgalmi adatai, ám szakértők szerint az év utolsó két hetében a várakozásoknak megfelelően alakultak a bevételek és a kiadások. Ezek alapján a tb-alapok idei hiánya több mint 37 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot, vagyis az eredetileg tervezettnek csaknem a duplájára emelkedett a deficit.
A hiány megugrásáért elsősorban a gyógyszerárak támogatására szolgáló kassza alultervezése a felelős. A gyógyszerkasszát eredetileg 135 milliárd forint kiadással tervezték, ami 6 milliárd forinttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi kiadásoknál. Évközben aztán több lépésben 152 milliárdra növelték a kassza keretét. A legutóbbi jelentések szerint 151 milliárdot fel is használnak év végéig, bár korábban úgy tűnt, hogy sikerül 2 milliárdot megtakarítani a gyógyszerkiadásoknál. Erre azért lett volna szükség, mert az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozására idén szolgáló 188 milliárdos keret idő előtt kiürült, s a hiányzó forrást a gyógyszer-, valamint a gyógyászati segédeszköz-kasszáknál várt összesen 2,9 milliárdos megtakarításból fedezték volna. Erre a célra azonban ténylegesen mintegy 400 millióval kevesebbet fordíthatnak az év végi kiadások növekedése miatt.
Tetézte a tb-alapok deficitjét, hogy – a korábbi évektől eltérően – a központi költségvetés ezúttal nem az év végén egyenlíti ki a nyugdíjalap hiányát, hanem a következő év második felében, a 2000-es évről szóló zárszámadási törvényben rendezik a különbözetet. A nyugdíjalap 18 milliárd forintra várt deficitje így beleszámít a társadalombiztosítás teljes hiányába, ennyivel kevesebb lesz viszont a költségvetés idei deficitje. A nyugdíjalapnál egyébként november végéig 48,5 milliárd forint hiány keletkezett, vagyis decemberben 30 milliárdos többletet kellene elérnie az alapnak, hogy teljesüljön a 18 milliárdos deficitre vonatkozó prognózis. Ebben nagy szerepet játszhat a központi büdzsé, amely még adós a 2000-re tervezett magán-nyugdíjpénztári átutalások csaknem felével. Értesüléseink szerint az előirányzott 69 milliárddal szemben végül 64 milliárdot utalnak át ezen a jogcímen a vártnál alacsonyabb tagdíjbefizetések miatt.
A deficit növekedése azért is figyelemre méltó, mert a tb-alapok idei bevételei felülmúlták az előirányzatot. A járulékokból például a nyugdíjalap 13 milliárd forinttal nagyobb bevételt ért el idén a tervezett 894 milliárdhoz képest, ami a számítottnál magasabb bérkiáramlás miatt folyt be az alaphoz. Hasonló okokból az egészségbiztosításnál is bejön legalább 3 milliárd forint többletjárulék idén. Az utóbbi alap esetében ugyanakkor a törvényalkotók 12 milliárdos többlettel számoltak a 2000-es költségvetés november végi módosításakor, ami szintén hozzájárult a hiány növekedéséhez. Az előirányzottnál 2 milliárddal kisebb összeg folyt be ugyanakkor a tb-vagyon után, mivel egyes vagyonelemeket nem tudtak a tervezett áron értékesíteni. Ez főleg a nyugdíjalapot érintette, ahol az előirányzott 8,8 milliárd forint bevétellel szemben végül 6,2 milliárddal voltak kénytelenek megelégedni.
Baka Zoltán
Baka Zoltán