Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az előrejelzés szerint az infláció helyett egyre inkább a növekedés trendjei állnak a figyelem középpontjában. Az elemzők ugyan még most is a bruttó hazai termék dinamikus bővülésére számítanak, de a harmadik negyedév beruházásainak 1,2 százalékos visszaesése és a GDP vártnál szerényebb, 4,6 százalékos növekedése után jelentősen csökkentették előrejelzéseiket. A negyedik negyedévben 4,37 százalék lett a növekedésre vonatkozó elemzői konszenzus, éves szinten pedig 5,32 százalék az átlagosan várt ráta. A 2001-es évre most 5,09 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek, míg novemberben ennél még 39 bázisponttal magasabb volt a prognózis. A magyar gazdaságra is hatással van, hogy a világgazdaság - és ezen belül Magyarország fő külkereskedelmi piaca, Nyugat-Európa - a ciklus lassuló ágába került - összegzi az elemzői véleményeket a Reuters.
Az elemzők szerint januárra újra egy számjegyű lehet az infláció, bár a novemberi 10,6 százalékos adat után 13 bázisponttal, 10,16 százalékra emelték a decemberi és 8 bázisponttal, 9,81 százalékra az éves várható indexemelkedést. A jövő évi átlagos inflációra 8,56 százalék a konszenzus.
A Reuters elemzése megemlíti, hogy az inflációval kapcsolatos bizonytalanságok, illetve a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén a minap bejelentett személyi változások csökkentik a monetáris politika előreláthatóságát. Ennek megfelelően a kéthetes jegybanki kamatokkal kapcsolatos elemzői várakozások szóródása minden eddiginél szélesebb lett: 2001 végére 8 és 11 százalék, 2002 végére pedig 6,5 és 10 százalék között voltak a prognózisok. Az átlagos előrejelzések - 9,55, illetve 8,36 százalék - beigazolódása esetén az állampapírok jelentős árfolyam-emelkedése várható a kövekező két évben.
A rövid távú kamatkilátások biztosabbnak látszanak, az elemzők többsége szerint az MNB nem emeli irányadó kamatait a közeljövőben, és a kéthetes betéti kamat is változatlan marad januárig.
K. P. P.
