Az Európai Unió országjelentése pozitívan jellemezte ugyan Magyarországot, mégis kicsi annak esélye, hogy az ország már 2003-ban az EU tagja lehessen. A csatlakozási tárgyalások menetrendje 2002 első feléig ütemezi be az egyes fejezetek lezárását, a tárgyalások befejezését követően pedig legalább 18 hónapot venne igénybe a csatlakozási megállapodás ratifikálása az EU tagországaiban. Magyarország a 2001-2002-re beütemezettek közül már lezárta az energiaügyek, a szociális politika és foglalkoztatás, valamint a pénzügyi ellenőrzés fejezetet, ezért lehetősége lenne a gyorsabb haladásra.
A magyar elszántság azonban könnyen kevésnek bizonyulhat, az egyes ügyek konkrét vitájának megkezdéséhez meg kell várni az EU-tagok közös álláspontját. Így érthető, miért csak 20 százalék esélyt ad Magyarország 2003-as uniós csatlakozásának a Deutsche Bank Research. A politikai szempontokat is figyelembe véve a DBR szerint 20 százalék az esélye annak, hogy 2003-ban Magyarország és Szlovénia bekerül az EU-ba.
Az elemzés 60 százalékra tartja annak valószínűségét, hogy 2005-ben kerül csak be az előbbi kettő, valamint Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia. Az elemzés 20 százalékos esélyt ad egy 4-5 országot felölelő 2004-es bővülésnek. A csatlakozási tárgyalásokon a lényeg az, hogy az egyes fejezetben mekkora előrelépést sikerült tenni, mennyire közelítik az ország struktúrái az uniós normákat. Így lehetséges, hogy Észtország 2 fejezettel többet zárt ugyan le, mint Magyarország, ez utóbbinak mégis magasabb csatlakozási esélyt tulajdonít a DBR.
A csatlakozásra váró országoknak a közös örökölt strukturális problémák mellett megvannak a csatlakozást hátráltató egyéni problémáik - így Csehországnál a GDP 7,7 százalékára várt privatizációs bevételek nélkül számított költségvetési hiányt, Lengyelországnál a lakosság 25 - egyes becslések szerint valójában 15 - százalékának munkát adó mezőgazdaság súlyát és a külgazdasági egyensúlytalanságot említik a német elemzők. Magyaroszággal kapcsolatban az államháztartási reformok folytatásának és az infláció csökkentésének szükségességét említik az elemzők.
P. B.
