A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az AH-kibocsátás csúszása nem érinti a folyó költségvetést, a büdzsének nem keletkezik kötelezettsége az ÁPV-vel szemben az elmaradt részvénykibocsátás miatt. Az emisszióból - részvényenként 6200 forintos maximumár és 5 millió papírra szóló jegyzés mellett - csaknem 30 milliárd forint bevétellel lehetett számolni, amiből a társaság tőkeemelése mintegy 10 milliárd forintot igényelt volna - mondták lapunknak az ÁPV kommunikációs osztályán.
A részvénykibocsátás elmaradásából adódó mintegy 20 milliárdos bevételkiesés azonban csak a privatizációs szervezet idei üzleti terveit befolyásolja kedvezőtlenül, a központi büdzsé pozícióit nem rontja. Az ÁPV szerint várhatóan a saját üzleti tervük felülvizsgálatával kell alkalmazkodniuk a megváltozott helyzethez. Emlékezetes, hogy az idei büdzsé módosításában a Richter Gedeon Rt. értékesítési tilalma miatt 60 milliárd forinttal emelték az ÁPV tartalékát.
Az emisszió csúszása annyiban mégis érinti a költségvetést, hogy az abból befolyó bevételből a büdzsé is részesedhetett volna, aminek mértékéről azonban lapzártánkig nem sikerült információt kapnunk az ÁPV-től. A szervezet a privatizációs bevételek egy részét saját működésére, illetve vagyonkezelésre fordítja, és a fennmaradó részt utalja át a költségvetésnek. A 2000-es költségvetési törvényben még 14,4 milliárdos bevétellel számoltak, ám az évközi módosításban a PM lemondott erről az összegről. A mostani részvénykibocsátás tehát nem szerepelt a bevételi tervek között. A privatizációból származó, a költségvetésbe érkező pénzt államadósság-törlesztésre fordítják.
(NAPI)
Baka Zoltán