A jövő évi infláció alakulására döntően az ideihez hasonló sokkok hiánya nyomja majd rá a bélyegét, a várható 26 dolláros hordónkénti olajár és a dollárparitáson álló euró révén várhatóan 2,2 százalékponttal, 8,3 százalékra csökken a drágulás üteme - áll Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzőjének tanulmányában. Az elemző által kidolgozott érzékenységi tábla jól mutatja, hogy a prognosztizált infláció elsősorban az olaj és az euró árszintjétől függ. Zsoldos feltételezte, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő mezőgazdasági termékek dollárban számított ára az idei évhez hasonlóan jövőre is változatlan marad. Az elemző a fogyasztói kosár 12 százalékát kitevő, kereskedelmi forgalomba kerülő agrártermékek mellett a 7,3 százalék súlyú regulálatlan energia árváltozásán keresztül számolta ki az olaj/euró problémakör inflációs hatását.
Zsoldos a többféle kimeneteles előrejelzésről elmondta, hogy az infláció megugrása esetén a kormányzat feltételezhetően ellenintézkedéseket tenne, azaz a pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetén a táblázatban kapott értékeknél alacsonyabb lenne a fogyasztói árak tényleges emelkedése.
Mindezeken túl komoly inflációs hatása lehet a költségvetési lazításnak is. Zsoldos szerint az államháztartás hiányának 1 százalékos növekedése 1,5 százalékponttal növeli a kereskedelmi forgalomba nem kerülő javak áremelkedésének ütemét. Az általa 2,3 százalékpontra becsült lazítás így a szolgáltatások 3 százalékpontos árnövekedését eredményezheti, ami 0,7 százalékkal dobná meg az inflációt.
A tartós fogyasztási, illetve ruházkodási cikkek keresletére gyakorolt hatása révén a fiskális lazítás jövőre 8,6 százalékos inflációhoz vezethet - fejtette ki Erdős Mihály, a K&H elemzője, aki éves átlagban 0,95 dolláros euróárfolyamra és 25 dollár körüli olajárra számít. Majoros György, a Cashline Értékpapír Rt. makroelemzője - többek között múltbeli adatokra épített idősoros modellt is használva - éves átlagban 8,7 százalékra prognosztizálja a fogyasztói árszínvonal jövő évi emelkedését.
