A rendszerváltás óta mintegy másfél milliárd dollárt invesztáltak kockázati tőkebefektetők a közép- és kelet-európai régióban, ebből Magyarországra közel 800 millió dollár jutott. A regionális kockázati tőkealapoknál - a közeljövőben várható zárásokat is ide számítva - 2,4 milliárd dollár áll rendelkezésre, ennek várhatóan 25 százaléka veszi célba Magyarországot. Magyarország - és Lengyelország - versenyelőnye tehát még fennáll, de csökken. Befektethető tőkéből bőség van a piacon. Annak, hogy az ide allokálható tőkéből mennyit tud befogadni a magyar gazdaság, elsősorban a jó befektetési célpontnak számító cégek száma szab határt - hangzott el a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) tegnapi konferenciáján. 1998 végére a 40 magyarországi vállalkozást finanszírozó kockázati tőke a közvetlen külföldi tőkebefektetések 6,5 százalékát, az éves magyar működőtőke-import több mint 10 százalékát tette ki. Az 1998 körül tapasztalható átmeneti lassulást az utóbbi két évben jelentős fellendülés váltotta fel a kockázati tőkebevonásban. Ez elsősorban az új gazdaság iparágainak, az internetes, a szoftverfejlesztő és a médiacégeknek köszönhető - mondta Fodor Péter, az MKME elnöke. Míg a korábbi befektetések többsége a nem technológiai iparágakban valósult meg, addig ma a befektetések 60 százaléka, befektetési érték szerint számolva 40 százaléka a technológiai cégeket finanszírozza. A konferencia résztvevői szerint a kockázati tőke hatékonyabb működését az segítené, ha a vezetői részvényopciókból származó jövedelmek az amerikai gyakorlathoz hasonlóan tőkejövedelemként kedvezményes adókulccsal adóznának, illetve ha a hazai befektetési és nyugdíjalapok számára lehetővé tennék, hogy hazai kockázati tőkealapokba fektessék be forrásaik egy részét.
T. K.
Tóth Katalin