A VKI prognózisa szerint az Európai Unió az 1991-ben megkötött társulási megállapodás ellenére is csak mérsékelten növekvő piacot nyújt a magyar agrártermékeknek, ezért az exportőröknek mindenképpen alternatív piacokat kell keresniük. Tekintettel arra, hogy a tengerentúli fejlett és fejlődő országok piacain a versenyképességi, illetve fizetőképességi problémák és a szállítási távolságok miatt csak szerény piacbővülésre lehet számítani, szükségszerű a magyar agrártermékek hagyományos közép- és kelet-európai piacainak visszaszerzése és bővítése. A magyar agrár-külgazdasági politikában tehát nagyobb hangsúlyt kell kapnia a közvetlen szomszédokkal, vagyis a kelet-közép- és délkelet-európai országokkal való kapcsolatok fejlesztésének.
Ennek intézményi kereteit az 1992 végén megkötött Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) adja. Mivel azonban az első közép-kelet-európai országok felvétele az EU-ba 2005 előtt nem várható, nemcsak Magyarország, hanem valamennyi CEFTA-tag érdeke az együttműködés adta lehetőségek minél teljesebb kihasználása, illetve a kölcsönös áruforgalom növelése. A CEFTA-megállapodás szerint az érintett országok az agrárkereskedelem terén nem a szabad kereskedelem megvalósítására törekednek, hanem egymásnak nyújtott kedvezményekkel segítik elő a kereskedelmi korlátok csökkentését, illetve a kvótaemeléseket.
Magyarország agrárkereskedelmében egyértelmű tendencia a CEFTA jelentőségének növekedése. Míg 1993-ban a magyar agrárexport 12,6 százaléka irányult a hat CEFTA-tagországba, tavaly 20,5 százaléka. Az agrárimportban az 1993-as 5,2 százalékos CEFTA-részesedés a múlt évre 12,9 százalékra emelkedett. Míg 1993–1999 között az összes magyar agrárexport 17, a CEFTA-ba irányuló 91 százalékkal, 248 millióról 474 millió dollárra nőtt. Eközben az összes agrárimport 24 százalékkal nőtt, a CEFTA-országokból származó viszont több mint háromszorosára, 42 millióról 129 millió dollárra. Ugyanakkor a magyar mezőgazdasági export növekedésének dinamizmusát megtörték azok a piacvédő, illetve protekcionista intézkedések, amelyeket Magyarország legfőbb piacain – elsősorban Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában – hoztak az utóbbi években. Nagyrészt ezeknek tulajdonítható, hogy tavaly 13 százalékkal csökkent a CEFTA-országokba irányuló magyar agrárexport az előző évhez képest.
Ennek, valamint annak ellenére, hogy a CEFTA-ból származó agrárimport több mint kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az oda irányuló agrárexport – utóbbi esetben tekintettel az induló bázis eltérő szintjére –, Magyarország a tagországokkal való agrárkereskedelmében továbbra is jelentős többletet ér el. Ez az 1993. évi 206,8 millió dollárról a múlt évre 345,4 millió dollárra emelkedett, s jelenleg a magyar agrárkereskedelmi többlet 26 százaléka a CEFTA-kereskedelemből származik, vagyis a tagországok nemcsak fontos piacok, hanem jelentős aktívumtermelő területek is Magyarország számára.
L. L.
Tóth Levente László