Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eredetileg az ipari eljárási folyamatok racionalizálására megalkotott minőségbiztosítási tanúsítványt a közigazgatásban is mind több szervezet akarja megszerzni. Az önkormányzatok 2-3 százaléka szerzett eddig minősítést. A számuk azonban több okból sem emelkedhet számottevően a közeljövőben vélekednek a szakértők. Egyrészt már évek óta húzódik az önkormányzatok feladatainak és hatáskörének áttekintése, ami tisztázhatná a közigazgatási minimumfeltételeket az egyes települések számára. Bár egy tavalyi kormányhatározat alapján a közelmúltban le kellett volna zárulnia a vizsgálatnak, információink szerint az egyes minisztériumok ellenállása miatt továbbra is egy helyben topog ez a munka. A másik ok az, hogy a tanúsítvány elsősorban a kiterjedtebb közigazgatási feladatokat végző településeknek érdemes beszerezniük, amelyeknek a száma véges. Zongor szerint a megyei jogú városoknak, illetve a megyei önkormányzatoknak érdemes auditáltatniuk ügymenetüket. Mellettük még néhány nagyobb város is kamatoztathatja az ISO-tanúsítványt.
A TÖOSZ a hetekben bírálja el a Minőségért Alapítvánnyal közösen kiírt pályázatra beérkezett anyagokat. A jelképes, 5 millió forintos kerettel meghirdetett pályázatra azok a 10 ezer lakosnál népesebb városok jelentkezhettek, amelyek az ügymenetük nyomon követhetőségének, átláthatóságának javítását tűzték ki célul. A pályázaton nem indulhattak a megyei önkormányzatok, megyei jogú városok. A kisebb települések a tervek szerint jövőre az ideinél bővebb keretre pályázhatnak majd hasonló céllal.
A Belügyminisztérium feladatai közt nem szerepelnek az önkormányzati minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzésével kapcsolatos feladatok tájékoztatták lapunkat a tárcánál. A BM-nek nincs adata arról, hogy hány település vezettet be minőségbiztosítási rendszert a közigazgatási munkában. Az uniós állásfoglalás szerint az önkormányzatoknak és intézményeknek fel kell készülniük a hatékony közigazgatás megteremtésére. Ezért a magyar önkormányzatok közt is megindult a verseny az ISO 9001-es minősítés megszerzéséért, hiszen a sikeres audit deklarálja, hogy a helyi önkormányzat partnerei minőségi közigazgatási szolgáltatást kapnak.
A XIII. kerületi önkormányzat tavaly októberben szerezte meg az ISO 9001-es tanúsítványt. Urbánné Németh Gyöngyi aljegyző elmondta: a tanúsítvány megszerzésére az első évben mintegy 5-6 millió forintot fordítottak. A bevezetést követő években az angyalföldi önkormányzat évi 1 millió forintot költ az újabb auditálásokra.
Az ISO 9001 nemzetközi szabványt az elsők közt bevezető veszprémi önkormányzat aljegyzőjétől, Nász Józseftől megtudtuk: a hivatal működési rendjét az ISO 9001-es szabványban előírt eljárási renddel összhangban alakították ki abból a célból, hogy az egyes szervezeti egységek között a napi működés a korábbinál is hatékonyabb és összehangoltabb legyen, kizárva az esetleges átfedéseket, a párhuzamos ügyintézést. A tanúsítás kiterjed az önkormányzati feladatok és hatáskörök előkészítésére, végrehajtására, a hatósági és közbeszerzési eljárások lefolytatására, a költségvetési szakfeladatok ellátására, továbbá az önkormányzati intézmények működtetésére, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységre. A helyhatóság a 2001. évet követően pedig akár megszerezheti az EU tagországain belül államigazgatási szinten széleskörűen alkalmazott Total Quality Management (TQM) minősítést is. Veszprém számos önkormányzat számára példát adott, annál is inkább, mert a befektetők megnyerésénél is fontos szempont lehet a helyhatóság minőségbiztosítási tanúsítványa.
Baka ZoltánDrávucz Péter
