Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A brüsszeli bizottság november 8-án teszi közzé a tagjelölt államokról készült országjelentéseit, s ezzel párhuzamosan adja ki a csatlakozás további menetéről készült stratégiai dokumentumát. Információnk szerint a Magyarországról készült eddigi országjelentések közül a legkedvezőbb láthat napvilágot e héten szerdán. Martonyi János külügyminiszter a napokban úgy nyilatkozott, hogy az idei országjelentés jobb lesz a tavalyinál, az abban foglalt kritikai megállapítások valamelyest enyhébbek lesznek az előző évieknél. A külügyi tárca vezetője szerint a bírált területek egy része megegyezik a korábbiakkal, s noha részben új területekre is kiterjed a kritika, az összkép mindenképpen kedvezőbb lesz.
Értesülésünk szerint az EU egyebek mellett a környezetvédelem, az agrárpolitika, az igazságszolgáltatás, a kisebbségvédelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kapcsán szorgalmaz további intézkedéseket. Hiányolják továbbá a környezetvédelmi jogharmonizáció felgyorsítását.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Folytatás az 1. oldalról)
Az unió szerint nem kielégítő a vágóhidak állapota, amire a közegészségüggyel összefüggő normák teljesítése miatt kell Magyarországnak nagyobb figyelmet fordítania. Az agrárpolitika esetében a jelentés említést tehet a SAPARD-támogatások folyósítása körüli bizonytalanságokról. Kedvezőbb azonban az EU-ban alkotott kép az uniós, például PHARE-támogatások felhasználásáról általában.
Az uniós jelentések rendszerint említést tesznek az államháztartási reformra. Az egészségügyi rendszer átalakítását régen szorgalmazza az EU, s nem biztos, hogy az alapellátásban elkezdett privatizáció megváltoztatja a bizottság véleményét. A dokumentum emellett várhatóan kitér a regió alapú közigazgatási rendszer helyzetére is.
A jelentés bizonyára kiemeli majd a piacgazdaság kiépítésében, a privatizáció lefolytatásában és a bankszektor megfelelő működésében elért eredményeket. A gyors és tartós gazdasági növekedés, továbbá a fizetési mérleghiány visszaszorítása is további jó pontokat hozhat Magyarország számára. A makromutatók közül egyedül az infláció csökkenésének megtorpanása válthat ki némi rosszallást a maastrichti követelmények teljesítésére ügyelő unióból. Günter Verheugen uniós bővítési főbiztos a magyar országjelentésről nyilatkozva a közelmúltban szóba is hozta a vártnál magasabb inflációt. A főbiztos azonban azt is kijelentette, hogy Magyarország változatlanul megfelel az EU-tagság politika feltételeinek, s a gazdasági kritériumokat is lényegében teljesíti (NAPI Gazdaság, 2000. október 13., 13. oldal).
A Külügyminisztérium a hivatalos országjelentés áttanulmányozását követően alkot véleményt az EU-bizottság állásfoglalásáról mondta lapunknak Horváth Gábor szóvivő. A szóvivő közölte, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a többi tagjelölt állam csatlakozásnak a tagsági kritériumok egyéni teljesítése alapján kell történnie. A kérdés annak kapcsán vetődik fel, hogy Verheugen két héttel ezelőtti varsói látogatása során kijelentette: Lengyelország uniós csatlakozásának az első körben kell megtörténnie. Nem hivatalos brüsszeli véleménynek szerint azonban az utóbbi időben lelassult Lengyelország uniós felkészülése.
A luxembourgi hatok november közepén Budapesten tartanak külügyminiszteri szintű tanácskozást, ahol megvitatják az EU-országjelentésekben foglalt megállapításokat. A csoport tagja Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Észtország és Ciprus. Szakértők véleménye szerint a hatosfogatból Szlovéniának, Észtországnak és Magyarországnak van jelenleg a legnagyobb esélye arra, hogy részt vegyen a bővítés első körében.
B. Z.
