Szeptemberben az augusztusi áremelkedéssel megegyezően, 1,2 százalékkal nőttek az ipar termelői árai, így tavaly szeptemberhez képest 12,8 százalékos az áremelkedés olvasható a KSH jelentésében. A belföldi értékesítés árai éves szinten 15,4 százalékkal, az exportárak 10,1 százalékkal emelkedtek. A belföldi árak kiemelkedő, 1,5 százalékos havi növekedésének hátterében a KSH szerint továbbra is az 1,9 százalékos havi áremelkedést produkáló feldolgozóipar áll. Ezen belül is, a korábbi hónapoknak megfelelően, átlag feletti volt az élelmiszer-ipari és vegyipari áremelkedés. A többi feldolgozóipari ágazatban 0,41 százalék közötti termelői áremelést regisztráltak. A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban mért 0,4 százalékos árnövekedés még a gázárak július 1-jei hatósági emelésének hatásaként a gázgyártás-elosztásban érvényesülő 1,1 százalékos áremelkedést fedi. Ezt is figyelembe véve a hatósági árintézkedést követő összes (földgáz és PB-gáz együtt) árnövekedés 13 százalékot tett ki.
Az exportértékesítés árszintje a forint leértékelési ütemét 0,6 százalékkal meghaladóan, 0,9 százalékkal nőtt. Az árakat itt is a vegyipari és a mezőgazdasági árak növekedése hajtotta: az előbbiek 3,7, az utóbbiak 2,1 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a gépipar árainak 0,2 százalékos növekedése azt jelzi, hogy itt a forintleértékelés mértékét sem sikerült teljes mértékben érvényesíteniük az exportőröknek. A magyar termékek piacképességét bizonyítja, hogy az ipari kivitel árszintje forintban számolva tavaly decemberhez képest csak 8,1 százalékkal nőhetett. Ez 5 százalékponttal múlja felül a forintleértékelés hivatalos mértékét, ami jóval meghaladja a partnerországok inflációját.
A megkérdezett elemzők nem módosítják októberi fogyasztói inflációs várakozásaikat a hírre, de felhívták a figyelmet arra, hogy a magas termelői árak és a fogyasztói árak között kialakult olló folyamatos nyomást jelent a fogyasztói inflációra.
(NAPI)
