Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg a jelenlegi szabályozás szerint a PSZÁF csak akkor küldhet ki felügyeleti biztost egy önkéntes pénztárhoz, ha az fizetésképtelenné válik, amennyiben a parlament elfogadja a törvénymódosítást, erre akkor is módja lesz, ha a pénztár válság közeli helyzetbe kerül vagy nyilvántartási rendszerében súlyos hiányosságok mutatkoznak. A felügyeleti biztos feladata, hogy a helyszínen eldöntse, konszolidálható-e a pénztár vagy fel kell számolni. A jelenlegi jogszabályok ezt nem engedik meg, igaz, nincs is olyan pénztár, amelynek a helyzete ilyen súlyos intézkedést igényelne. A felügyelet stratégiája szerint az új szabályozás révén nagyobb hangsúlyt kap a nem helyszíni ellenőrzés, vagyis az ellenőrzést a negyedévente kötelezően beküldendő adatok alapján végzik. Így a korábbinál szigorúbban veszik majd az adatszolgáltatás elmulasztását, s nemcsak figyelmeztetést, hanem pénzbüntetést is kiszabhatnak.
A törvénymódosítás részletes szabályokat ír elő arról, hogy ha egy pénztár tagsága átalakulásról, beolvadásról vagy megszűnésről döntött, milyen módon kell ezt megtennie. A részletes szabályozás szerint az eddigi gyakorlattal ellentétben, amikor egy közgyűlés dönthet az átalakulásról vagy megszűnésről, jövőre két közgyűlést kell tartani. Részletes szabályokat ír majd elő az új törvény arról, hogy mi módon alakíthatja ki az önkéntes pénztár a szabadon választható portfóliókat. A választható portfólió a biztosítók befektetési termékeihez hasonló: a tagok különböző kockázatú alapok közül választhatnak. A szabályozás eddig nem tért ki a választható portfóliók kérdésére.
A számos, többek között a pénztárak adminisztrációs terhein könnyítő módosítás mellett a tervezet rendelkezik a felügyeleti díjak emeléséről is. A tagi befizetésekből a jelenlegi 2 ezrelék helyett jövőre már 3,5 ezreléket, 2002-ben pedig 5 ezreléket kell átutalni a felügyeletnek.
G. Á.
