Befektetés

Februárra kamattartást áraznak a kincstárjegyek

Némi bizonytalanság ütötte fel a fejét az állampapírpiacon: egyes futamidőknél csökkent a hozam, míg másoknál nőtt, s az aukciók is vegyes eredményt hoztak. Nem egységes a piaci vélemény a következő kamatdöntés ügyében, ami a rövid futamidőket is volatilisabbá teheti.

Jó vételi lehetőséget teremtett a Dana részleges kiszállása a Molból

Több mint 1,6 millió Mol-részvényt adott el a Dana Gas pénteken 17 515 forintos áron. A börzén is több mintegy 5 százalékot esett a részvény jócskán megugró forgalom mellett, ami mintegy hatszázezer részvény adásvételét jelentette.

Sokan pályáznak az Apple készpénzére

Ismét fellángolt a régi vita azzal kapcsolatban, mit kellene kezdenie a technológiai cégnek 137,1 milliárd dolláros készpénzállományával. David Einhorn, a Greenlight Capital hedge fund-menedzsere egyenesen perre ment azért, hogy az Apple ne üljön tovább a pénzen, hanem növelje a részvények értékét. Szerinte elsőbbségi részvényeket kellene piacra dobni, melyek magasabb osztalékot kínálhatnának. Elképzelése szerint 50 milliárd dollár értékű papírt lehetne a piacra dobni, melyek évente 4 százalékos osztalékot fizetnének negyedévenkénti kifizetéssel. Einhorn persze nem minden hátsó szándék nélkül szorgalmazza a kifizetést, hiszen a Greenlight Capital 590 millió dollárnyi Apple-papírral rendelkezik, így a 137 milliárdos készpénzállomány tekintélyes részére pályázik. A cég közleményben reagált Einhorn ötletére: a vezetőség fontolgatja elsőbbségi részvények bevezetését és hajlandó megvitatni azt, hogyan juttathatna több pénzt részvényeseinek. A Bloomberg információi szerint a Goldman Sachs segít abban, hogy a hatalmas tartalék elköltésének legjobb módját megtalálják. A szakemberek szinte biztosak abban, hogy a következő években jelentős osztalékemelés lesz a vállalatnál.

Ide-oda rángatja a jen árfolyamát a japán kormány

Eddig arról szóltak a hírek, hogy a japán kormány a nemzeti deviza gyengülésének örülne, pénteken azonban Aszó Taró pénzügyminiszter már túl hevesnek minősítette a jen gyengülését. Mindez azért érdekes, mert az egy hét múlva kezdődő G20-ülés egyik központi témája a jen lehet. A japán fizetőeszköz tavaly november közepe óta 13 százalékkal gyengült a dollárral szemben, ez elsősorban a decemberben hivatalba lépett kormány komoly gazdaságélénkítő csomagjának volt köszönhető. A Bloombergnek nyilatkozó szakemberek szerint a japán pénzügyminiszter mostani nyilatkozatával hűteni akarja a kedélyeket azok után, hogy egyre több ország kritizálja Japán árfolyam-politikáját. Viszont azt is hozzáteszik, hogy Aszó Taró szavai egyre kiszámíthatatlanabbak, hiszen az egyik pillanatban erősíti a jent, a másikban pedig gyengíti. Éppen ezért a Standard Chartered elemzője szerint jelentős a kockázata annak, hogy a jövő héten a G20 vezetői nem avatkoznak be a japán monetáris politikába, viszont arra fogják kérni a kormányt, hogy nyilatkozataiban kerülje a jenárfolyam témáját. Az árfolyam-politikát a következő időszakban befolyásolhatja a Bank of Japan élén következő váltás is, hiszen Sirakava Maszaaki elnök a közelmúltban bejelentette, hogy három héttel mandátumának lejárta előtt, március 19-én távozik a jegybank éléről.