Befektetés

Célegyenesben a kassai acélmű eladása

Célegyenesbe érhet a kassai acélmű eladása, miután hírügynökségi források szerint egyre több az érdeklődő. Az ukrán MetInvest például egy szlovák lap szerint 600 millió dollárt adna a cégért, ugyanakkor a tulajdonos US Steel 1,5 milliárd dollárt kérne az üzemért. Az acélmű szóvivője is azt nyilatkozta, hogy három kelet-európai érdeklődő is van, de az árakról szóló információt nem erősítette meg. Korábbi hírek szerint a Roman Abramovics érdekeltségébe tartozó Evraz és a szintén orosz Metalloinveszt lehet a másik két lehetséges vásárló. Amennyiben a MetInvest lesz a vevő, akkor 11 ezer munkahelyből 7000 veszélybe kerül a régió legnagyobb munkaadójánál, mert az ukrán cég főleg a hengermű iránt érdeklődik. A pozsonyi kormány ezért meg akarja akadályozni az ügyletet és tárgyal az amerikai anyacéggel − értesült a Hospodárské Noviny. Az ukrán milliárdos, Rinat Ahmetov érdekeltségébe tartozó MetInvest egyes szakértők szerint azért lehet a befutó, mert már most is Ukrajnából érkezik a vasérc Kassára. A MetInvest ráadásul meg szeretné vetni lábát az Európai Unió piacán, ennek érdekében a túl szennyező gyártási folyamatokat Ukrajnába csoportosíthatja át.

A rossz hírek sem rontották el a vételi kedvet

A csütörtöki egyöntetű emelkedést követően többnyire lefelé tartottak a főbb nyugat-európai tőzsdei mutatók pénteken, míg a tengerentúlon enyhe pluszokban zártak az irányadó indexek. A kereskedést számos hír befolyásolta, így például a nyersanyagipari cégek az átlagnál rosszabbul teljesítettek, részben a gyenge kínai feldolgozóipari adatok hatására. A bankszektornak nem tett jót, hogy a Goldman Sachs rontott a Deutsche Bank célárfolyamán és immár eladási ajánlást tart érvényben a pénzintézetre. Emellett az eurózónából is vérszegény ipari adatok érkeztek, és Amerikából sem kapott egyértelmű támogatást a befektetők vételi kedve. A hét utolsó napján a tengerentúlon megjelent makroadatok nem adtak egyértelmű irányt a kereskedésnek: a gyenge jövedelmi, építőipari és BMI-adat mellett a vártnál kedvezőbb fogyasztói hangulatindex és feldolgozóipari mutató látott napvilágot. A bizonytalanságot mindemellett az olasz választások miatt kialakult helyzet is fokozta, ami az egész eurózóna szempontjából is negatívan ható tényező. Mindezzel együtt a Dow Jones ipari átlag mutatójának 14 090 pontos nap végi értéke azt jelenti, hogy már csak mintegy 75 pontra van a valaha elért legmagasabb zárószintjétől, amelyet 2007 októberében teljesített. A piac pénteken reagálhatta le azt is, hogy csütörtökön elbukott a szenátusban az automatikus kiadáscsökkentések (sequester) helyettesítésére tett republikánus és demokrata javaslat is, így március 1-jétől életbe lépett a 85 milliárd dolláros kiadáscsökkentő program, ami komoly negatív reálgazdasági hatásokkal is járhat (noha vérmes reményeket már senki sem táplált a megegyezést illetően).

A jegybankelnöksztori rángathatja tovább a forintot

A csütörtöki kereskedési nap végére erősödött némileg a forint, a napközben 296 körül vibráló eurójegyzés délután negyed öt tájban 295,50-re jött le − tájékoztatott Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Ugyanekkor a dollár egysége 225,70, a svájci franké 242,10 forinton állt, az euró/dollár pedig 1,31-en stagnált. A szakember arra számít, hogy amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjúban arról is beszél, hogy valóban Matolcsy György lesz az új MNB-elnök, a forint árfolyama − követve a \"buy the rumour sell the news\" elvet − némi erősödéssel reagálhat vagy stagnálhat. A parlament gazdasági bizottsága ma délután két órai kezdettel hallgatja meg Simor András utódját, az ezen az eseményen elhangzottak viszont akár érdemben mozdíthatnak majd a jegyzésen. Ennek kapcsán bizakodásra adhat okot, hogy Matolcsy országgyűlési képviselői kérdésekre válaszolva kifejezetten óvatosan nyilatkozott MNB- és devizatartalék-ügyben. Az állampapír-aukción háromszoros lefedettség mellett keltek el a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek, az ÁKK tízmilliárddal, 60 milliárd forintra emelte az elfogadott mennyiséget, 4,88 százalékos átlaghozam mellett. A másodpiacon stagnáltak a referenciahozamok.

Felülteljesítette a BUX a piacokat

A nemzetközi tőzsdéken nem volt túl nagy emelkedés, ennek ellenére a magyar piac szépen menetelt felfelé. Ez ezúttal nem az OTP-nek volt köszönhető, hiszen a Magyar Telekom járt az élen, miután a jó negyedéves számokat megfejelve tartotta az igazgatóság a részvényenként 50 forintos osztalékjavaslatot. A hírt igen kedvezően fogadták a befektetők, hiszen ilyen osztalék mellett 13 százalékos hozammal forogtak a részvények. Az árfolyam meg is ugrott és napközben 416 forinton is járt − végül azonban 407 forinton zárta a napot, ami még mindig több mint 4 százalékos erősödésnek felelt meg. Jól szerepelt a Mol is, amely a gyorsjelentése utáni nagyobb esésből próbál talpra állni. A csütörtöki emelkedés azonban ehhez egyelőre kevés lesz, hiszen a 200 napos mozgóátlagot kellene meggyőzően elhagyni a tartósabb növekedéshez. A Molnak azonban egyelőre a 2 százalékos emelkedéssel és a 17 390 forintos részvényárfolyammal együtt sem sikerült ezt elérni. Az OTP viszont különösebb hír hiányában a nemzetközi hangulattal együtt mozogva szintén felfelé vette az irányt, ez azonban a többi piachoz hasonlóan napközben még elég óvatos volt. A záró szakaszban azonban nagyot rántottak a bankrészvényeken, így a minimális emelkedésből 1,5 százalék lett, 4700 forintos záróárral. Ráadásul a forgalom tekintetében is az utolsó pillanatban állt csak az élre az OTP 5,2 milliárd forinttal, éppen hogy lehagyva a 4,8 milliárdos értéket elérő Telekom-részvényt. Csendes napja volt viszont a Richternek, amely 0,2 százalékkal, 34 600 forintra emelkedett. A BUX így végül 1,6 százalékos pluszban, 18 804 forinton zárta a kereskedést, jócskán ráverve a decemberi határidős index 0,6 százalékos pluszára, ami 19 190 pontos utolsó kötésértéket eredményezett.