Kettévágták az európai piacokat
Az európai periférián tovább zuhantak az árfolyamok, miközben a kontinens nagyobb tőzsdéin és az óceán túloldalán enyhén emelkedtek a piacok, a tőzsdék tehát a nap folyamán kettészakadtak. A kettős mozgás mögött nem nehéz felfedezni a ciprusi megállapodás részeként az európai válságkezelés legitim eszközeként bemutatkozott betételkobzást és az ekörüli kaotikus magyarázkodást. A jelek szerint a piacok egyértelműen levonták a következtetést, hogy a perifériaországok bankjainak adósságai kevésbé biztonságosak, és az európai mentőalapból történő feltőkésítés legfeljebb vágyálom marad − ami újabb lendületet adhat az eurózóna pénzügyi rendszere felaprózódásának. Ennek megfelelően a milánói FTSE MiB 1, a madridi IBEX−35 pedig 1,9 százalékkal zuhant, ám a londoni FTSE−100 0,3, a frankfurti DAX 0,1, a párizsi CAC−40 pedig 0,6 százalékkal emelkedett. Párizsnak több minősítés javítása után sikerült felülteljesítenie, az EdF és a Sanofi egyaránt ezért tudott közel 3 százalékot emelkedni. A Royal Dutch Shell egy kínai olajmező kitermelésével kapcsolatban írt alá megállapodást, feltehetően ez segítette 1,4 százalékos árfolyam-emelkedéshez. A spanyol Telefónica 5 százalékot zuhant adósságcsökkentési pénzügyi műveletének köszönhetően. Az Egyesült Államokban javította a hangulatot a hatalmas emelkedést mutató lakásárindex, valamint a tartós fogyasztási cikkek vártnál magasabb rendelésállomány-adata − a borzalmas fogyasztói bizalmi index viszont a jelek szerint nem érdekelte annyira a befektetőket. Az S&P−500 továbbra is néhány pontnyi távolságban áll történelmi csúcsától, de lapzártánkig nem sikerült ezt elérnie. A fő amerikai indexek közül a Dow Jones ipari átlaga és az S&P−500 0,6, a Nasdaq pedig 0,4 százalékos pluszban állt a kereskedés félidejében.
