Befektetés

Bizakodóbb lett a magyar

Kiemelkedő mértékben javult a fogyasztói bizalmi index Magyarországon idén az első negyedévben, bár az európai átlaghoz viszonyítva még mindig alacsony. A magyar válaszadók közül legtöbben személyes pénzügyi helyzetüket tartják kedvezőnek − derül ki a Nielsen piackutató cég közleményéből. A felmérés szerint a magyar fogyasztók jóval kedvezőbbnek várják személyes pénzügyi helyzetüket a következő egy évben, mint három hónappal korábban. Ennek köszönhetően a magyar fogyasztói bizalmi index az előző negyedévi 37 pontról 43-ra emelkedett. A módszertan kapcsán a kutatócég megjegyzi: ahol a fogyasztói bizalmi index kisebb, mint 100, ott pesszimisták a fogyasztók, míg a 100 pont feletti érték azt mutatja, optimistán ítélik meg a közeljövő gazdasági kilátásait. Az európai felmérésben szintén kedvezően változott a fogyasztói bizalmi index. A vizsgált huszonkilenc országból húszban emelkedett a mutató az első negyedévben. Ennek ellenére Európában a fogyasztói bizalmi index átlagosan ugyanúgy 71 pont lett az első negyedévben, mint a tavalyi negyedik negyedév során. A legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet elért hét európai ország Norvégia 106, Svájc 100, Dánia 95, Németország 91, Ausztria 90, Törökország és Svédország 83-83 ponttal.

Nyárias nap volt a tőzsdén

Távol maradással tüntettek a befektetők a Budapesti Értéktőzsdén, ahol nem sok említésre méltó dolog történt hétfőn − de legalább pluszban zárt az irányadó index. Nagyjából ugyanott indult a BUX, ahol pénteken végzett, de közben volt némi elbizonytalanodás. A napon belüli maximumot reggel érte el 17 969 ponton, majd innen gyorsan 17 851 pontig zuhant − ezzel el is érte napi mélypontját az index. A százpontos differencia jelzi, hogy nem volt nagy mozgás a parketten, sőt: a forgalom elképesztően sivár volt. Egyedül az OTP-vel kereskedtek milliárd feletti tételben, az együttes forgalom pedig alig haladta meg a hárommilliárd forintot. Mindenesetre végül 0,4 százalékos pluszban, 17 924 ponton fejezte be a napot a BUX. A négy blue chip közül egyedül az OTP esett, igaz, a bankpapír megúszta egy 0,1 százalékos mínusszal. A részvény nem sokkal zárás előtt még a 4600 forintos szintet ostromolta, de a záró szakaszban leküldték 4556 forintra. Egészen pontosan 0,73 százalékkal emelkedett viszont mind a Mol, mind a Magyar Telekom. Az olajpapír esetében ez 15 820, a telekomrészvény esetében pedig 415 forintos végállomást jelent. A Richter 0,3 százalékkal, 33 600 forintra, az Egis pedig 0,6 százalékkal, 18 100 forintra emelkedett. A Masterplast ezúttal a forgalom rangsorában jobban szerepelt, mint az Egis, és az ötödik helyre lépett fel (ehhez elég volt egy ötvenmillió forintot sem elérő kötésérték), az árfolyama azonban nem változott.

Elfogadták az Alteo mérlegét

Elfogadták a tavalyi beszámolót az Alteo Nyrt. éves rendes közgyűlésén a társaság részvényesei. A cég 5,5 milliárd forint árbevétellel, 591 millió EBITDA-szintű eredménnyel, 95 millió adózott eredménnyel és 8,5 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta a 2012. üzleti évét. Tavaly a csoport árbevételének 10 százaléka származott villamosenergia-termelésből. Az értékesített villamos energia naturáliában kifejezett értékének 44 százalékát teszik ki a megújuló erőművek, míg az árbevételből 82 százalékot képvisel a zöld portfólió. A cégcsoport növekvő villamosenergia-kereskedelemi árbevételét egyrészt − a hagyományos tüzelésű erőművek által termelt − csoporton belüli villamosenergia-értékesítés bővülése, másrészt a fogyasztói portfólió és nagykereskedői aktivitás növekedése biztosította. Mindezek eredményeként a csoportszintű árbevételen belül 40 százalékra nőtt a kereskedés aránya. A konszolidált árbevétel legnagyobb részét pedig továbbra is a hőenergia-értékesítésből származó bevétel adja, közel 50 százalékos részesedéssel.  A cég stratégiai célja, hogy az energiatermelés és az energiakereskedelem területén diverzifikált portfóliót építsen ki, amely a szektor több területére építve bevételeket generál, illetve csökkenti a változások miatti kitettséget is − mondta ifj. Chikán Attila, a cég vezérigazgatója.

BIF-közgyűlés osztalék nélkül

Idén sem fizet osztalékot a BIF, derült ki a 16 éve tőzsdén szereplő ingatlanhasznosító hétfő délelőtti közgyűlésén. Az alig néhány megjelent részvényes az alaptőke 58 százalékát képviselte és csaknem egyhangúan fogadták el a 723 milliós nyereséget mutató egyedi és a 204 milliós veszteséget tartalmazó konszolidált mérleget. Egy kisrészvényes ugyan felvetette az osztalékfizetés gondolatát, de kiderült, hogy a társaság helyzete ezt aligha teszi lehetővé, bár egy 25 millió eurós CIB-hitel friss átütemezése érdemben javította a cég likviditását. A BIF tőzsdei árfolyama az utóbbi hónapokban felére esett, a 251 forintos árfolyamon számolva a tőzsdei kapitalizáció a 14,3 milliárdos konszolidált saját tőke kevesebb mint 45 százaléka.