A befektetők idegeivel játszik a Fed
Kiismerhetetlenné próbálja tenni játékát a globális piac legnagyobb szereplője, a Federal Reserve. Valójában már úton lehet a kilépési stratégia, aminek a piaci pszichológiára gyakorolt hatása a pénzügyinél is nagyobb lehet.
Május végén kell megvenni a Molt az osztalékért
Tulajdonosi megfeleltetést rendelt el a Mol az osztalékfizetés miatt május 30-i fordulónappal. Ennek megfelelően a 2012-es osztalékra jogosító Mol-részvényeket utoljára 2013. május 27-én lehet megvásárolni a magyar és a lengyel tőzsdén is. Osztalékra azok a természetes és jogi személyek jogosultak így, akik a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján a Mol-papírok tulajdonosai és kérték részvénykönyvi bejegyzésüket. Az osztalékot 2013. június 6-tól fizeti ki a Mol. A pontos részvényenkénti osztalék összegét legkésőbb május 27-ig közli a társaság. A közgyűlés határozata alapján nagyjából 460 forintra jöhet ki az egy papírra eső osztalék, vagyis nagyságrendileg ekkora kifizetésre számíthatnak a tulajdonosok akkor, ha a fordulónapig nem emelkedik jelentősen a társaság sajátrészvény-állománya. A cég ugyanis összesen 46 milliárd forintot fizet ki a részvényeseknek, egymilliárddal többet, mint egy éve.
Elfáradtak a csúcsdöntögetésben a piacok
Sokéves, illetve az amerikai és a német részvénykosarak esetében történelmi csúcsaikat napok óta döntögető indexek érezhetően elfáradtak a gyorsjelentési szezon végére, és ezen sem a langyos kínai, sem a meglepően jó amerikai makroadatok nem tudtak segíteni. Az előző hét jó hangulatát javarészt a jegybanki politikák indokolták (csak májusban több mint hat központi vágott kamatot), ez a hét azonban a Fed eszközvásárlási politikájának jövőjével kapcsolatos kétségeket megfogalmazó pletykákkal kezdődött. A páneurópai Stoxx Europe 600 0,2 százalékot esett, miközben a londoni FTSE−100 0,1 százalékos emelkedésre volt képes, addig a frankfurti DAX stagnált, a párizsi CAC−40 pedig 0,2 százalékkal pénteki értéke alatt zárt. Az európai kereskedés nagy vesztese a Commerzbank volt, amely a Handelsblatt szerint ismét jókora részvényhígításra készül − a papírok ezért közel 5 százalékkal érnek kevesebbet. Szintén Frankfurtban esett nagyot a Lufthansa, amelyet havi utasforgalmának visszaesése miatt büntettek a befektetők. Közel egy százalékot emelkedett viszont Londonban a GlaxoSmithKline, melynek egyik készítményét engedélyezték az amerikai hatóságok. A bankrészvényekre és a gyenge kínai makroadatok miatt a bányatársaságokra viszont Európa-szerte rájárt a rúd. A várakozásoknál lényegesen jobb, ám egyáltalán nem kiugró amerikai kiskereskedelmi adatot az Egyesült Államok tőzsdéin sem értékelték egyértelműen pozitívan, feltehetőleg a Fed kilépési stratégiájával kapcsolatos, a brókerek között keringő pletykák miatt. A kereskedés félidejében, lapzártánk idején az S&P−500 nullában állt, a jóval szűkebb szelekciót takaró Dow Jones ipari átlaga viszont 0,2 százalékos mínuszban; a Nasdaq eközben egytized százalékos emelkedésig jutott.
Márciusban is adták a külfödiek a magyar részvényeket
A magyarok vették, a külföldiek adták a magyar részvényeket márciusban, az árak esése miatt azonban ebben a hónapban mindenki bukott. Az állam adóssága havi összevetésben alig nőtt, éves alapon viszont 20 százalékos volt a bővülés.
Felizzott a harc a Dellért
Ellenajánlatot akar tenni a cégalapító-vezérigazgató Michael Dell és a Silver Lake tőketársaság kivásárlási ajánlatára a Dell két nagy részvényese, Carl C. Icahn és a Southeastern Asset Management pénzügyi szolgáltató. Dellék részvényenként 13,65 dollárt kínálnak a részvényeseknek, míg az aktivista befektető és a Southeastern 12 dollárt ajánl, ám − szemben az előbbi párossal − a tőzsdén tartanák a Dellt, ami lehetővé tenné, hogy a befektetők részesüljenek a vállalat értékének növekedéséből, amennyiben sikeres lenne a cég átszervezése.
