Hét éve folyamatosan csökkent a hazai brókercégek száma, ám az utóbbi hónapokban megfordult a trend. A BÉT-nek 1997 végén még 63 tagja volt (közülük 37 független, bankhoz nem kötődő brókerház), ám 2004 végén már csak 24 szerepelt a részvényszekcióban. Azóta hárommal gyarapodott a szekciótagok száma (NAPI Gazdaság, 2005 június 27., 7–8. oldal), ám a négy új tag között (egy tag, a KDB időközben kilépett) egyetlen hazai független cég sem akadt. Most már van erre esély, ugyanis a múlt héten a PSZÁF engedélyezte a magyar magánszemélyek által 150 millió forintos jegyzett tőkével létrehozott EMITA Értékpapír Rt. befektetési szolgáltatóként való működését. Az új cég egyelőre bizományosi tevékenységet végez (a saját számlás kereskedéshez 200 milliós tőkelimitet kell elérni), de – amint Szondy Réka, a cég szóvivője a NAPI Gazdaságnak elmondta – a tulajdonosok hónapokon belül tőkeemelést terveznek, és reményeik szerint augusztusra már felvételt nyerhetnek a BÉT részvényszekciójába. A 150 milliónyi tőke azért is kevés, mert a szigorú előírások miatt egy még oly kisméretű brókerháznál is legalább tíz fontos posztot kell betölteni, így az éves működési költségek (a Beva-tagdíjjal együtt) aligha úszhatók meg 60–100 millió forintból. Az EMITA egyetlen tulajdonosa a GMI Tanácsadó Kft., amely magyar magánszemélyek tulajdonában áll. A cég irányítói (Bogdán Csaba, Stein Gábor, Szakál Iván, Fábián Szilárd) maguk is tulajdonosok és többéves brókeri gyakorlattal rendelkeznek. Az EMITA elsősorban a különösen aktív hazai magánbefektetőknek szeretne szolgáltatást nyújtani, egyelőre a határokon belül, de hamarosan – partnerek révén – a külföldi piacokat is elérve. Az új, független brókerházak újbóli megjelenése (Debreczeni Kálmán és Ferenci Pálma, a Dunainvest egykori vezetői egy alvócéget vásároltak meg, amely szintén rendelkezik értékpapír-jogosítványokkal) a 20 ezer pontot ostromló BUX mellett látványos jele a hét szűk esztendő elmúlásának, és annak, hogy mind többen látnak fantáziát a hazai magánbefektetői réteg izmosodásában. Bár a BÉT forgalmának 92–95 százaléka a négy blue chipben, illetve a többé-kevésbé likvidnek nevezhető másik négyesben (Egis, BorsodChem, FHB, Pannonplast) zajlik, és ebből több mint 80 százalék a külföldi intézmények részesedése (akik nyilván nem az új magánbrókerházak ügyfélkörét fogják gyarapítani), a magyar kisbefektetők mind jobban figyelnek a külföldi piacokra. Nem csak részvényeket, befektetési jegyeket is vesznek (ezt bizonyítja az ugyancsak újonc SPB sikere is) és igénylik a személyre szabott kiszolgálást. A hazai cégalapításokkal párhuzamosan a külföldi, uniós székhelyű cégek is egyre aktívabbak, tucatjával szeretnének megjelenni – eleinte valószínűleg nem a sűrű üzletelés reményében – a magyar piacon. Mivel a BÉT-tagság nem tagadható meg az EU valamelyik országában értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó cégektől, megfigyelők szerint egy év múlva – hacsak nem törik meg az utóbbi egy év fellendülése – akár száznál is több piaci szereplő üzletelhet a magyar értékpapírpiacon. Ehhez azonban már igencsak elkelnének a parketten új részvények is...