Folytatódott a trend, áprilisban is jelentős mennyiségben váltottak vissza kötvényalapokban lévő befektetéseikből a megtakarítók, a felszabadított pénz azonban nem talált egyelőre helyet más kategóriákban, az még keresi a helyét – legalábbis ez derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSz) statisztikáiból.
Pedig áprilisban már kedvezőre fordult a széljárás a tőkepiacokon, az iráni konfliktus rendeződésében is lehetett bízni, a részvénypiacok például egész jól teljesítettek, a fejlett piacokon igen pozitív a hangulat, amit a fejlődő tőzsdék még felül is tudnak múlni. A hazai börze is tökéletesen illeszkedik a trendbe. A devizapiacon a forint pedig rég nem látott szintekre kapaszkodott, különösen a dollárhoz képest erősödött.
A lakossági befektetők a számukra elérhető nyilvános, nyíltvégű alapokból mégis inkább kivettek pénzt, a befektetések és eladások egyenlege 65 milliárd forint mínusz volt.
Apad a kötvényalapokban lévő vagyon
Főleg a kötvényalapokból távozott tőke, itt mínusz 103 milliárd volt a tranzakciók egyenlege, leginkább a rövid kötvényalapoktól táraztak ki a befektetők. Ezekből a tőkekivonás nagysága 76,9 milliárd forint; a hosszú futamidejű kötvényalapok esetében 21,8 milliárdnyi; a szabad futamidejű kötvények esetében pedig 3,9 milliárd forint volt. A hozamok tompítani tudták a tőkekivonás hatását, mindennek hatására a nettó eszközérték 1,4 százalékkal csökkent a hónap folyamán. Utoljára 2024 augusztusában volt hasonló alacsony szinten a kötvényalapokban kezelt vagyon.
Kijelenthető, hogy a márciusi, nettó 180 milliárd forintos tőkekivonás után újabb óriási pénzösszeget hagyta el a kategóriát a magyar befektetők döntései alapján.
Ugyanakkor az idei teljesítmények alapján nem biztos, hogy jó döntést hoznak a befektetők, ha megválnak a kötvény típusú befektetéseiktől. Az év eddig eltelt időszakában több kötvényalap is szép teljesítménynél tart, igaz, ezek többnyire hosszú futamidejű állampapírokba fektetnek. így néznek ki az árfolyammozgások, néhány ismert alapnál:
- ERSTE Nyíltvégű XL Kötvény Befektetési Alap 8,2 százalék
- K&H Kötvény Nyíltvégű Befektetési Alap : 7,6 százalék
- OTP Maxima Kötvény Alap : 7,4 százalék
A rövid kötvényalapok idei árfolyamnövekedése jellemzően 2,5 százalék az év eddig eltelt részében.
Csökkent, de még kitart az abszolút hozamos alapok vonzereje
A kötvényalapok mellett még egy kategória volt, ahol a tranzakciók egyenlege negatív, ez az ingatlanalapok (mínusz 17 milliárd forinttal).
A részvényalapokhoz 12,3 milliárdnyi tőke érkezett. A tőzsdéken tapasztalható átfogó pozitív hangulat a vagyongyarapodásban is megjelent természetesen. Mindezek hatására a kategória vagyona az elmúlt hónapban 3,6 százalékkal növekedett.
Az abszolút hozamú alapok esetében még mindig pozitív a tőkemozgások egyenlege. Igaz, már csak 9,7 milliárdos értékesítés szerepel a kimutatásokban.
A különféle alapokban az év eleje óta az alábbiakban nőtt a legnagyobb mértékben a kezelt vagyon (egyrészt a tőkebeáramlás, másrészt a befektetett pénz által elért hozam miatt):
- árupiaci alapok: 21,1 százalék
- pénzpiaci alapok: 9,8 százalék
- abszolút hozamú alapok: 9,5 százalék
- vegyes alapok: 5,7 százalék
- részvény alapok: 5,5 százalék
Április végén az összes vagyon, amit a hazai befektetési alapok kezeltek, 21 254 milliárd forint volt, lényegében ugyanannyi, mint egy hónappal korábban. A nyilvános nyíltvégű alapokban 11 741 milliárd forint pihent, ez 68 milliárd forint növekedést takart.
A legtöbb pénzt ezek az alapok kezelték az április végi állapot szerint:
- kötvényalapok: 5927 milliárd forint
- vegyes alapok: 3502 milliárd forint
- részvényalapok: 1844 milliárd forint
- alapok alapja: 4163 milliárd forint
- abszolút hozamú alapok: 3823 milliárd forint
- ingatlanalapok: 2058 milliárd forint